Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - ZSIGMOND ATTILA (MDNP):
3366 jelöltjének a személyétől, csak átdolgozás után tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot, és ahogy erről ma már volt szó, a Magyar Demokrata Fórum, a KDNP és a FideszMagyar Polgári Párt frakcióvezetői a másik négy párt frakcióvezetője felé kezdeményezték, kezdeményezik egy, a törvénnyel kapcsolatos anomáliák rendezése érdekében folytatandó tárgyalássorozat elkezdését, illetve, ha lehetséges, akkor konszenzus keresését, elsősorban a struktúra és csak másodsorban egy politikai kérdésben a személynek a kérdésében. Köszönöm szépen. (12.00) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Két percre megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én úgy gondolom, hogy lefolytathatjuk ezt a szakmai vitát az Országgyűlés nyílvánossága előtt is. Hogy alkotmánysértő volte a minisztererlnök, amikor akart élni egy olyan jogosítványával, amely egy alkotmánysértőnek nyilvánított jogszabályon, illetőleg annak a kihatásán alapul. Tudniillik, ha az államtitkár úr elolvasná a 471/B/1995ös alkotmánybírósági határozatnak a rendelkező részét, az tartalmazza, hogy az Alkotmánybíróság az eljárást a közszolgálati hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetője kinevezéséről szóló törvény megalkotásáig, de legkésőbb 1996. július 30áig felfüggeszti. Ezt a törvényt, mármint a hírügynökség vezetőjének kinevezéséről s zóló törvényt a kormány – a miniszterelnök úr által vezetett kormány – határidőre nem terjesztette be. Nem is lehetett elfogadni ennek következtében. Úgy gondolom, hogy az alkotmányosság keretei között igenis lehet érvelni azzal, hogyha a miniszterelnök úr nem tesz eleget egy alkotmánybírósági határozatnak, és ennek következtében határidőben nem születik meg a törvény, akkor igenis visszaél az alkotmányos jogaival, amikor ebben a jogszabály nélküli időpontban saját maga akarja érvényesíteni azt a hihetetlen kormányfelügyeletet, ami abban áll, hogy ő kinevezi a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját. Én úgy gondolom, hogy minden tisztességes jogértelmezés az én érvelésemet támasztja alá, hisz a felróhatóság, az a miniszterelnök úrnál, illetőleg a kormányánál következett be. A másik megjegyzés, ami az átdolgozhatóságra vonatkozik. Igen tisztelt Országgyűlés, komolytalan olyan javaslatokkal foglalkozni, mint például ez a 24. §ban levő a) pont, ahol a Magyar Távirati Irodának az ország minden megyéjére kiterjedő tudósítói hálózatot kell fenntartani, de a főváros, az kimaradt ebből. Én azt hiszem, hogy a fővárosban is vannak ám az MTInek tudósítói. Tehát az Országgyűlés méltóságát sérti, hogy számtalan alkalommal a kormány olyan jogszabályt terjeszt elő, amelynek a javítását várja az Országgyűléstől. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces észrevételre megadom a szót Zsigmond Attila képviselő úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. ZSIGMOND ATTILA (MDNP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Noha én nem használtam az alkotmánysértést, mégis szeretnék ehhez egy gondolatot hozzáfűzni – lehet, hogy kettőt. Az egyik az, hogy attól, hogy valami nem alkotmánysértő, attól még lehet abszurd, és attól még lehet bosszantó. Tudni illik másfél éve kialakult egy olyan hat, majd hétpárti együttműködésen és eredményes, kölcsönös tárgyalási rendszeren nyugvó módszer, amelyiknek eredményei voltak a rádiótörvény, televíziótörvény s a többi. Ezt most egyetlen izmos mozdulattal a miniszter elnök úr megszakította azzal, hogy valakit, egy párt kampányfőnökét jelölte egy ilyen fontos pozícióra. Ezt a Néppárt teljesen érthetetlennek tartja. Egyrészt azért, mert bizalmatlanságot kelt a további
