Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
3307 Azt a közvélemény is tudja, hogy a magyar börtönö k túlzsúfoltak, és az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának jelentése is utal arra, hogy a büntetésvégrehajtási intézetek személyzete heroikus munkát végez, hogy a mostoha körülményeket ellensúlyozza. De ugyanakkor tagadhatatlan, hogy bizonyos szigorít ásokra a büntetéskiszabás körében szükség van, elsősorban az erőszakos bűntetteknél és azoknál a bűncselekményeknél, amelyeknek elszaporodása miatt rendkívül nagymértékben romlott a közbiztonság és a lakosság biztonságérzete. A törvényjavaslat célja, mint már utaltunk rá, a büntetések szigorítása, de álláspontunk szerint ezt nem kellő átgondoltsággal teszi, a szabadságvesztés generális maximuma felemelésének a konzekvenciáit a javaslat csak eshetőlegesen, egyes részterületeken vonja le, ad hoc jelleggel rea gálva a közelmúlt eseményeire, nem számolva azzal, hogy e módosításoknak milyen hatása lesz a büntetéskiszabás egészére. Néhány bűncselekménynél az okoz aránytalanságot, hogy a büntetési tétel emelésére csak a legsúlyosabban minősülő, életfogytig tartó sza badságvesztéssel fenyegetett alakzatoknál kerül sor, a vagyon elleni bűncselekményeknél ugyanakkor emelkedik a büntetés maximuma. További aránytalanság adódik abból, hogy az indítvány több olyan bűncselekmény büntetési tételét érintetlenül hagyja, ahol szá ndékos magatartás következménye a halál, így például a halált okozó szándékos közúti veszélyeztetés vagy a halált okozó testi sértés esetében. Itt a büntetési tétel 510 év, illetve 28 év. Végül az állam elleni bűntetteknél a módosítás azt a furcsa helyze tet teremti, hogy a határozott tartamú szabadságvesztés maximuma nem szabható ki, de életfogytig tartó szabadságvesztés igen. Mindezzel azt kívánom érzékeltetni, hogy egy átfogó, a büntető törvénykönyv valamennyi területét érintő, a jog által védett érdeke k megfelelő sorrendjét is szem előtt tartó módosításra van szükség. Nem véletlen, hogy az ügyészség is arra törekszik, hogy az élet elleni és az erőszakos bűncselekmények esetén szigorodjék a büntetéskiszabási gyakorlat. Mindez tehát azt indokolja, hogy a büntető jogszabályoknak átfogó módosítása történjen meg, melynek előkészítésekor elemzésre kerül az eddigi módosítások hatása és a felmerült új tények és új körülmények egyaránt. Ez a módosítás közel sem tekinthető átfogónak, mely előttünk van, csak bizony os kiragadott problémákra igyekszik választ adni, meg sem kísérli az előző módosítások hatásának vizsgálatát. Tudniillik, olyan bűncselekmény büntetési tételét is emelni kívánja, melynek az újabb, szigorúbb rendelkezései ez év augusztusában léptek hatályba , ugyanakkor kizárná annak lehetőségét, hogy a kormány a közeljövőben, tudomásom szerint, jövő év márciusában a Btk. szankciórendszerére vonatkozó törvényjavaslatot terjesszen elő. Természetesen igen értékes részei is vannak az előterjesztésnek. A fiatal k orosztály, illetve a gyermekek sérelmére elkövetett nemi és a pornográfiával kapcsolatos bűncselekmények újraszabályozását célzó törekvése a javaslatnak hasznosítható lesz a következő Btk. megalkotásakor. Ugyanakkor az erre vonatkozó javaslatok is további finomítást kívánnak, elsősorban annak az érdekében, hogy a jogalkalmazás számára megfelelő eligazítást adjanak, illetve hogy a javasolt szöveg összhangba kerüljön a gyermekek jogairól szóló egyezménnyel. Végül a javaslat technikai kivitelezése olyan, hogy a Btk.nak, illetve az értékhatárokról is rendelkező Btk.é.nek már jelenleg is alig követhető szövegét még tovább bonyolítja. Azt, hogy már ma is milyen nehezen követhető a hatályos szöveg, jól példázza, hogy helyenként maguk az indítványozók is a legutób bi Btk., illetve a Btk.é. módosítását megelőző szövegét tekintik hatályosnak. Az indítvány elfogadása esetén a vagyon elleni bűncselekményeknél hét értékhatárkategória lenne, és ezekhez, minősítő körülményektől függően, kétkét büntetési tétel tartozna, amelyek közül egyik sem jelenik meg tételesen magában a Btk.ban, egyeseket a Btk.é.ben kellene megkeresni, másokat bizonyos matematikai műveletek elvégzésével lehetne megtalálni.
