Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
3297 ideiglenes problémák miatt elbocsátja alkalmazottainak egy részét, akkor ennek is többletköltségei vannak, amit minden bizonnyal nem fog fedezni az átlagos jövedelem átutalása. További példaként emlí thető meg, hogy még milyen externális hatások jelentkezhetnek, például elképzelhető, hogy valamelyik állattartó telep takarmánytermő bázisa is a zárt körzetbe esik, és mivel feltehetőleg leggyakrabban hibridkukoricatermesztés miatt fognak zárt körzeteket kialakítani, elképzelhető, hogy ezen belül nem lesz módja és lehetősége az állattartó telep tulajdonosának silókukoricát termeszteni, ami viszont azzal az eredménnyel jár, hogy csak jelentős többletköltségekkel fog tudni a szükséges takarmányhoz hozzájutni . Ez a rendelkezés, amelyet a törvény tartalmaz, ez ebben az esetben sem fogja lehetővé tenni, eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy az őt ért károkat megtérítsék. Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján azt javaslom, hogy a törvényjavaslatnak a zár t körzet kialakítására vonatkozó szabályait – a 18. § (1) bekezdését ide nem értve – hagyjuk ki ebből a törvényjavaslatból, ezt a kérdést egy alapos átgondolás után a megfelelő helyre, a földtörvénybe a részletes szabályok meghatározásával fogalmazzuk meg. A részletes vitában, azt hiszem, számos pontosító megjegyzés megfogalmazására lesz lehetőség, sajnálom, illetve remélem, hogy nem fog lezárulni ma az általános vita, és így lesz lehetőség a fentieken túli pontosító megjegyzések megtárgyalására is. Köszönö m szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Gyimóthy Géza képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A késői órára való tekintettel próbálom röviden ö sszefoglalni a törvénnyel kapcsolatos állásfoglalásunkat, a Független Kisgazdapárt támogatja e szükséges vetőmagtörvénytervezetet, de egypár gondolatot engedjenek meg képviselőtársak, hogy e késői órában elmondjak. A nemesített vetőmag alkalmazása nem önc él. Elérhető célja kell hogy legyen a minőség jelentős javulása, a termés mennyiségének számottevő növekedése, az egészséges termés, a meghatározott termelési előnyök. A nemesített vetőmagvak lényegesen drágábbak a szokványos minőségnél. Általában a nagy t eljesítményű, az úgynevezett nemesített fajták lényegesen kedvezőbb termelési feltételeket igényelnek ahhoz, hogy az előzőkben felsorolt előnyöket biztosítani tudják. Az igényesebb talajelőkészítés és tápanyagellátás, gondosabb növényvédelem, esetleg az ö ntözés, a korszerűbb gépek alkalmazása megnöveli a ráfordítást, többlettermelési költséget okoz. Egyes, különösen igényes növényfajták speciális termelési eljárást, termelési rendszert igényelnek. A nemesített vetőmagok alkalmazásával egyedül nem oldható m eg a termelés visszaesésének és minőségromlásának a problémája. 1989től '94ig 44 százalékkal csökkent a növénytermelés gabonaegységben kifejezett teljesítménye. Ez idő alatt 24,5 százalékra csökkent a műtrágya, 32 százalékra csökkent a növényvédőszerfel használás hatóanyagban. A nemesített vetőmagvak felhasználásának tehát jelentős technológiai fejlesztéssel kell együtt járnia, mert különben nem éri meg a drága vetőmag használata. A technológia fejlesztése nélkül a nemesített vetőmagvak nem tudják kifejte ni a lényegesen nagyobb termelési potenciáljukat. A termelési technológia fejlesztése pedig jelentős termelésiköltségnövekedést okoz. A viszonylag drága nemesített vetőmag árának és az alkalmazása által kiváltott többlettermelési költségnek a termés menny iségi növekedésében és a minőség javulása által kiváltott kedvezőbb értékesítési árban, azaz a nagyobb árbevételben kell megtérülnie. De hogyan térül meg a többletköltség az eleve veszteséggel termelt növényeknél? Hajlandóe a magyar felvásárlókereskedelem a jobb minőséget árban elismerni, s ennek többletköltségét a
