Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
3298 felvásárlási árban honorálni? A nemesített vetőmagvak és az általa igényelt fejlettebb technológia alkalmazása vagy kötelezővé tétele lényeges beavatkozás a termelésbe, annak a szabadságába. Ez szinte elengedhetetlenné tenné a felvásárlókereskedelem szabályozását, a felvásárlási árak nagyságának minőséghez kötését. Minőségi termelést elvárni, vagy szinte kötelezővé tenni egy termék minőségét nem vagy nem eléggé honoráló felvásárlókereskedelem mel lett egyszerűen nevetséges. A minőségi termelés minden normális közgazdaság mellett a termelők érdeke. Magyarország közgazdasága azonban nem tekinthető normálisnak. A vetőmagtermelés és forgalmazás törvényi szabályozása után joggal elvárható lesz az állat tenyésztési fajták előállításának és forgalmazásának szabályozása is? Ez nem illetéktelen beavatkozás a termelés szabadságába? – tehetjük fel ezt a kérdést. Nemcsak a törvényes szabályozásra, hanem nagyon komoly közgazdasági ösztönzésre is szükség lenne kü lönösen az exportnövényeknél, például az étkezési búzánál, kukoricánál, napraforgónál. Valószínű, hogy az egyik leghatásosabb exporttámogatás a vetőmag kiválasztásánál kezdődne, s nem a folyamatvégén, az exportárukereskedelemnél. Megfontolandó az Európai Unió extenzitásra irányuló törekvése, és a túltermeléstől való félelme is. Ez új módon vetheti fel a növénytermelés problémáját is. E szerint esetleg nem a nagy hozamra, hanem a kiváló minőségre és a nagyfokú ellenállóképességre lenne célszerű nemesíteni. Célszerű lenne mindenekelőtt az export termékeinek minőségét, beltartalmát javító, nemesített vetőmagvak alkalmazását ártámogatásban részesíteni. Másodszor: előnyben kell létesíteni a hazai nemesítésű fajtákat, és támogatni kell a hazai nemesítőket. Harmad szor: a vetőmagvak minőségét állami feladatnak kell tekinteni, és a külföldi cégek sokszor önminősítését nem célszerű elfogadni. Negyedszer: a vetőmagvak előállításának és forgalmazásának monopolizálását meg kell akadályozni. Ötödször: a vetőmag hamisításá t példásan kell büntetni. Hatodszor: a vetőmag és a nemesített vetőmag alkalmazásával történő árutermeltetésre mintaszerződést kell kidolgozni és alkalmazni, melyben egyaránt biztosítható a termelő és az integrátor érdeke. Több hasonló gondolatot elmondhat nánk még, de a késői időre való tekintettel engedjék meg önök, hogy még csak egy kérdésről beszéljek. Egy módosító indítványt adtam be, a IV. fejezet 11. § (4) bekezdéséhez, részletes vitában is nyilván elmondjuk, de már most kérném a jelen lévő kormánytis ztviselők és a képviselőtársak segítségét is abban, hogy gyakorlatilag a törvény elég szabadon fogalmaz, a törvénytervezet, mikor a fajta használatáért, tehát úgy mondjam, "kérhet" gyakorlatilag díjazást. Itt örülnék, ha egyértelművé tennék, a feltételes m ód használatát nem tartjuk mi elfogadhatónak. Tehát a szellemi termék után járó díjfizetés – véleményünk szerint – nem lehet mérlegelés tárgya, tehát így hangozzon, hogy: "A fajta használatáért a fajtajogosult részére díjazás jár", tehát kijelentő módban é s határozottan. (A jegyzői széket dr. Kiss Róbert foglalja el.) És még egy toldalékot a végére, a 11. § (4) bekezdéshez tennék, hogy a fajtajutalék nemesítői része örökölhető, ez az európai joggal, gondolom, teljesen harmonizál, tehát ez így helyes, hogy e z a fajtajutalék után járó nemesítő rész örökölhető legyen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
