Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PÁLFI DÉNES (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
3296 De ami szintén veszélyként jelenik meg, hogy ezek a különböző szervezetek, amelyek itt határidő nélkül dönthetnek vagy akár nem dönthetnek a fentiekből következően, lévén, hogy a vetőmagtermesztés a biológiai ciklusokhoz igazodik, ezért meglehetősen rövid időn belül érdekmúlás következhet be. Ez a korrupció kialakulásához is vezethet, hiszen egyesek esetébe n – esetleg, akik ugyanarra a területre jelentenek be vetőmagtermesztési igényt – egy nap alatt döntenek, míg mások ügyében majd csak három év múlva fogják az említett döntést meghozni. A jogbizonytalanságot erősíti az is, hogy a zárt körzet kialakítására vonatkozó döntést a minisztériumnak csupán a hivatalos lapjában fogják megemlíteni, amit tudni kell, hogy Magyarországon alig néhány százan vagy talán ezren olvasnak, és egyáltalán nem tételezhető fel, hogy az érintett gazdálkodók, akiknek a területén a z árt körzetet kialakítják, ilyen módon értesülhetnek majd a zárt körzet kialakításáról. Ezért lényegesen nagyobb jogalkalmazási biztonságot eredményezne az, ha az adott területen gazdálkodókat, földtulajdonosokat közvetlenül is értesítenék a zárt körzet kia lakításáról. Ez egyébként az információ megkapására vonatkozó tény beállását is rögzíthetővé tenné. Azonban mi a helyzet akkor, merül fel a kérdés, ha nem lelhető fel a tulajdonosa az adott területnek? Ez, sajnos, a mai ingatlannyilvántartási, gazdálkodás i állapotok között könnyen elképzelhető. Erre vonatkozóan is szabályt kellene tartalmaznia a törvénynek. Több helyen is felmerül az a kérdés, hogy vajon a törvényben említett rendelkezésnek ki az alanya. Például ki jogosult korlátozni, megtiltani vagy megs emmisíteni a termelést a zárt körzeten belül? Erről nem rendelkezik ez a jogszabály. Vajon maga a minisztérium, a Terméktanács, az Agrárkamara, az érintettek vagy kicsodák és milyen módon, mikor? Államigazgatási határozattal vagy valamilyen más döntési for ma az, ami a zárt körzet kialakítását lehetővé teszi. Ezt a kérdést szintén tartalmaznia kellene a törvényjavaslatnak. Rendelkezik ugyan a törvény arról, hogy kártalanítást kell fizetni, de egész érdekes módon a törvény itt sem határozza meg az adott intéz kedés alanyát, hiszen kinek kell fizetnie a kártalanítást, teszem fel a törvényjavaslat alapján? Erre nem lehet válaszolni. Talán az, aki elrendeli? De az előbb megállapítottuk, hogy nem lehet megállapítani a törvényjavaslat alapján, hogy ki az, aki elrend eli a zárt körzet kialakítását. Vagy a vetőmagtermesztésben érdekeltnek? Ez sem derül ki a törvényből. Talán a legelképesztőbb az a szabály, ami a kártalanításról szól. Eszerint azoknak, akiknek megtiltják a gazdálkodást a zárt körzetben, csak az átlagos j övedelem nagyságát kell megtéríteni, amit a termeléssel egyébként elérhettek volna. Ez a polgári jogelveknek alapvetően ellentmond, hiszen aszerint az okozott kárt kell megtéríteni az érintettek számára, nem pedig az átlagos kárt. Egyébként pedig milyen ad atok alapján állapítható meg az átlagos jövedelem? Több kutatóintézet is foglalkozik ezzel. Az adatok meglehetősen ellentmondásosak: ezek általában az előző évi kárra vonatkoznak, és sok esetben az a megállapítás derül ki, még mértékadó kutatóintézetek ese tében is, hogy valamely mezőgazdasági növény termesztése semmilyen jövedelmet nem eredményezett, hanem csupán veszteséget eredményezett. Itt példaként említhető meg az Agrár Gazdasági Kutatóintézetnek mondjuk az 1993as termelési eredményekre vonatkozó kut atása. Ki fogja megbecsülni az átlagos jövedelem nagyságát? (21.00) Mikor kell fizetni az átlagos jövedelem nagyságát annak, aki nem folytathatta a vetőmagtermesztés miatt a rendes mezőgazdasági tevékenységét? Ezeket szintén nem tartalmazza a törvényjavas lat. Fontos megemlíteni, hogy a költségek jelentős része akkor is felmerül, ha nincs termelés, aki az állandó költség fogalmát ismeri, annak nem kell ezt részletesen magyarázni. De példaként megemlíthető, hogy mondjuk egy szövetkezet esetében a szövetkezet i alkalmazottakat akkor is foglalkoztatni kell – vagy gondolom, akarják majd – , ha a szövetkezet a földterületének jelentős részén vetőmagtermesztés miatt, mivel zárt körzetbe esik, nem folytathatja azt a mezőgazdasági termelést, amelyre gépekkel rendelkez ik. Ebben az esetben, ha viszont mégis úgy dönt, hogy az
