Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PÁLFI DÉNES (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
3295 Ha ez létrejön, akkor erről értesíti a terméktanácsot, amely majd nyilván – ugye, szépen folytatódik tovább a folyamat – majd értesíti az érdekelteket, bár erről már a törvényjavaslat nem rendelkezik. Ha nem jön lé tre egyezség az érintettek között, akkor a miniszterhez továbbítják a zárt körzet kialakítására vonatkozó igényt, aki valamilyen, általa kinevezett szervet kér meg az egyezség létrehozására. Pontosabban: ha ilyent nem sikerül létrehozni, akkor abban az ese tben ez a bizonyos szerv elrendeli a zárt körzet kialakítását, valamilyen, közelebbről meg nem határozott szabályok alapján. A minisztérium ezt jóváhagyja, hogy milyen elvek alapján, milyen határidővel, megint csak nem tartalmazza a tervezet, majd ennek a jóváhagyásnak az alapján a termelés korlátozható, megtiltható, illetve az ennek ellenére folytatott termelés eredménye megsemmisíthető az adott területen. Végezetül pedig rendelkeznek a szabályok a kártalanítás módjáról is. Most azzal a problémáink a követ kezők. Először is a zárt körzetek kialakítására vonatkozó szabályok – megítélésünk szerint – nem ebbe a törvénybe, hanem a földtörvénybe valók. A földtörvény 1992. évi vitájánál – ha jól emlékszem – , akkor erre vonatkozó javaslatot éppen Juhász Pál tett, é s akkor én ezzel egyet is értettem, hogy itt a különböző szomszéd földtulajdonosok közötti jogokat a földtulajdon szabályozza. Ez egy érthető és logikus elgondolás megítélésem szerint, hiszen ez a szabály nem annyira a vetőmagtermesztéssel kapcsolatos, han em – ha belegondolunk – sokkal inkább a föld tulajdonával és használatával kapcsolatos kérdést érint, tehát ilyen módon az ezt szabályozó földtörvénybe való. A másik probléma, hogy ez a szabályozás alapvetően érinti a tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogokat , hiszen a tulajdonhoz fűződő alapjog lényeges tartalmát a rendelkezés, a haszonszedés jogát korlátozza, méghozzá – megítélésem szerint – indokolatlanul és aránytalanul nagy mértékben, ezért én úgy vélem, hogy ez a szabályozás ebben a formában alkotmányell enes, ami nyilván azt is maga után kell hogy vonja, hogyha ez ebben a formában elfogadásra kerül, akkor lesznek olyanok, és maga a Fidesz is kezdeményező szerepet vállal ebben, akik az Alkotmánybíróságnál ezt a szabályozást megtámadják. Harmadsorban jelent ős gond az, hogy a szabályozás ezen a területen is meglehetősen felületes, ezért számos jogbizonytalanság fakad a szabályozatlanságból fakadóan. A jogbizonytalanság pedig általában is az alkotmány szellemével ellentétes. Összefoglalóan elmondható, hogy ez a szabályozás csupán a vetőmagtermesztők érdekeit védi, és a használók érdekeit teljességgel figyelmen kívül hagyja. Tulajdonképpen itt egy szégyenletes "Einstand" készül, a Pál utcai fiúkból vett példázattal. Nézzük végig, hogy milyen kérdések merülnek fö l. Mi van például akkor, ha többen jelentkeznek egy adott területen vetőmagtermesztési igénnyel? Hiszen elképzelhető, mivel egy területen 20 százalék jelentheti be érdekeltségét a vetőmagtermesztésre. Ugye, a 100 százalékban a 20 százalék ötször van meg, hogy egyazon területre akár öt különböző csapat is bejelenti a vetőmagtermesztési igényét, akik között ma a törvény alapján nem lehet tudni, hogy milyen elvek szerint fognak különbséget tenni: bejelentési sorrend alapján, az általuk korábban tulajdonolt f öld nagysága alapján, a korábban végzett vetőmagtermesztő tevékenység adatai alapján, vagy egyáltalán milyen módon, ezt – azt hiszem – szabályozni kellene a törvényben. A törvényjavaslat külön jogszabályba utalja a zárt körzet kialakításának feltételeit. M egítélésem szerint – mivel itt alapjog korlátozásáról van szó, és alapjogot az alkotmány szerint csak törvény korlátozhat – ezért az ezzel kapcsolatos összes rendelkezésnek törvényjavaslatban van a helye, különben az alkotmány alapjog korlátozásra vonatkoz ó rendelkezéseit a jogalkotó kikerülné. Fontos gond az is, hogy egyetlen eljárásnak egyetlen határideje sincs meghatározva a törvényjavaslatban. Ismertettem, hogy itt egy meglehetősen bonyolult eljárás folytatódna le, ami részben azzal a veszéllyel jár, ho gy ezek az eljárások soha nem fejeződnek be, hiszen egyetlenegy itt meghatározott szervezet számára sincsen kötelező határidő az eljárás lefolytatására.
