Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PÁLFI DÉNES (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
3294 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvény alapvetően fontos, a mezőgazdaságban és a nemzetgazdasá gban betöltött szerepéről már előttem többen beszéltek, a jelentőségéről számos szóvirág elhangzott, amelyet a korábbi felszólalók már csokorba kötöttek. Én ebbe a csokorba újabbakat tűzni nem kívánok, inkább ezért néhány kritikai észrevételt fogalmaznék m eg a törvény jelentőségének elismerése mellett. Általánosságként megemlíthető, hogy a törvény az úgynevezett szakmai törvényjavaslatokhoz képest meglehetősen felületes és pontatlan. Ezek a pontatlanságok részben figyelmetlenségre, részben pedig elvi bizony talanságra utalnak a törvény egyes helyein, így például egy tévedés csupán szerintem, amikor a törvényjavaslat szövege úgy rendelkezik, hogy a fajtabejelentőnek a bejelentéssel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentett fajta genetikailag módo sítotte, mert ebben az esetben különleges eljárást fognak lefolytatni ezzel a fajtaelismeréssel kapcsolatban. Most teljesen nyilvánvaló, hogy minden fajta genetikai módosítás eredménye, így a genetikailag módosított megjelölés nem elég pontos, hanem más, pontosabb megjelölést kellene itt alkalmazni, mondjuk például olyasmit, hogy géntechnikailag, genetikailag módosított, vagy valami ehhez hasonlót, hiszen a törvényjavaslatban említett külön törvény majd valószínűleg fogja tartalmazni, hogy mi értendő az al att, hogy egy növényfajta genetikailag módosított. Azonban ezt a pontosító meghatározást nem tartalmazza a mostani törvényjavaslat, ezért még az a törvény nem születik meg, addig fontos, hogy ez a törvény ezt a fogalmat pontosan meghatározza. Elvi bizonytalanságot tükröz a 25. §nak például az (1)es bekezdése, amelyet Berregi képviselőtársam is idézett, amelyben a törvényjavaslat arról szól, hogy a bizonyos költségeket részben a központi költségvetésből kell fedezni. Azonban a törvényjavaslat nem mondja meg, hogy milyen arányban kell a felmerülő költségeket a törvényjavaslat szerint a központi költségvetésből fedezni, pedig ez feltétlenül fontos részletkérdése lenne a törvényben, hiszen elvben elképzelhető, hogy a törvény olyan tág értelmezést ad a jogalkalmazó számára, hogy majd minden költséget a költségvetés fizet, de lehetséges olyan értelmezés is, hogy szinte semennyi költséget sem fedez, vagy a költségeknek csak egy egészen kicsiny hányadát fedezi a költségvetés. Mindezek apró észrevételek , amelyek szerintem könnyen javíthatóak. Némelyekre módosító javaslatot is nyújtottunk be, a túlnyomó többségét azonban majd megítélésünk szerint a bizottsági munka keretében vagy valamilyen előzetes egyeztetés keretében lenne érdemes korrigálni, ezért hel yes lenne, ha a mai nap során nem kerülne sor az általános vita lezárására. Néhány elvi kifogásunk is van a törvényjavaslattal kapcsolatban, azonban én ezekből most csupán egyetlenegyet kívánok megemlíteni. Ez az úgynevezett zárt körzeteknek az ügye, amely ik emlékezetem szerint a 18. §ban van szabályozva. De ez egy meglehetősen bonyolult kérdés, mégis megpróbálom a tisztelt Ház számára röviden, de nem eléggé részleteiben összefoglalva. A zárt körzet annak érdekében került kialakításra, hogy a vetőmagtermes ztés során a védőtávolság tartható legyen, vagyis hogy a termesztendő vetőmagvak fajtahűsége az idegen beporzás elkerülésével, illetve megfelelő növényegészségügyi állapota a fertőzés kizárásával biztosítható legyen. Ez nyilván olyan módon valósul meg, ho gy az idegen beporzásra, illetve a fertőzés átadására alkalmas növények a védőtávolságon belül nem lesznek termeszthetőek. Zárt körzet akkor alakítható ki, ha a földhasználóknak legalább húsz százaléka bejelenti vetőmagtermesztési igényét, és kezdeményezi a zárt körzet kialakítását. Ilyenkor az első lépés, hogy a többi földhasználóval egyeztetnek a zárt körzet kialakításáról. Ha ez az egyeztetés nem vezet sikerre, akkor az illetékes terméktanácshoz fordul a zárt körzet kialakításában érdekelt vetőmagtermesz tő, és innentől egy nagyon bonyolult eljárás veszi kezdetét, hiszen ebben az esetben a terméktanács helyettesíti az agrárkamarát, ahol pontosabban, az agrárkamara területileg illetékes szervét, aki egyeztetést kísérel meg a földhasználók illetve a vetőmagt ermesztésben érdekeltek között. (20.50)
