Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - A Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII.6.) országgyűlési határozat módosításításáról szóló országgyűlés határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SEBŐK JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - PÓDA JENŐ (MDF):
3281 kormánytöbbség – államtitkár úr, az ön többsége fogadta ezt el – , ez pontosan előírja azt, hogy az 1997es költségvetésben ezt a 1520 százalékos fejlesztési arányt biztosítani kell. Az önök kormánya által előterjesztett hon védelmi költségvetés ezt nem tartalmazza, mondhatnánk úgy is, hogy az előterjesztett költségvetés ellentétes az Országgyűlés korábbi határozatával, hiszen 10 százalék alatti fejlesztést határoz meg. Itt lett volna a lehetőség arra, hogy ennek az országgyűl ési határozatnak a keretei között valamiféle korrekcióra sor kerüljön. Összességében, amikor azt mondtam, hogy vajúdtak a hegyek, és egeret szültek, akkor azokra a részekre utaltunk, amelyek az egyébként sokkal bővebb, és még mindig a levegőben lógó eredet i határozattal összefüggésben merülnek fel, nevezetesen, hogy politikai és szervezeti értelemben ez a bizonyos eredeti országgyűlési határozat megbukott. Megbukott, hiszen az egészen nyilvánvaló, hogy demokratikus keretek között egy nagy rendszer, egy nagy szervezet – márpedig a honvédség ilyen – , tehát egy nagy rendszer és egy nagy szervezet keretei között nem lehet eredményesen végrehajtani egy olyan programot, amellyel a szervezet döntő többsége nem ért egyet, nem lehet végrehajtani. Hiába a kormány bűvé szkedése, hiába a parlamenti többség. Ha azok az emberek, akiknek a munkafeltételeiről, az életéről van szó, ha azok az emberek vagy legalább a többségük, a vezetőik nem azonosulnak ezekkel az elképzelésekkel, akkor ez meg fog bukni. Azért fog megbukni, me rt nem fogják végrehajtani. Mindenki meg fogja találni ennek a módját, még egy hadseregen belül is. Márpedig minden jel azt mutatja, hogy az érintettek ezt nem fogadják el. Nemcsak azért nem fogadjá k el, mert drasztikusan romlanak az életkörülményeik, nemcsak azért nem fogadják el, mert munkakörülményeikben ellehetetlenülnek, mert félévente új beosztást kapnak, és nem látják a perspektívát, akkor sem, ha küszöbön áll a NATOfelvételünk. Hanem valami más hiányzik még, valami olyan szubjektív többlet, amire szükség lenne azok részéről, megértés, alázat azok részéről, akik egy ilyen nagy átszervezést, és ezzel együtt egy ilyen nagy csonkítást is végig akarnak vinni. Ez pedig annak a szemléletnek a sugárz ása, hogy partnerként tekintik a szenvedő alanyait ezeknek az intézkedéseknek. Éppen a legutóbbi újsághírek, amelyek a honvédszakszervezet és a minisztérium között kialakult vitáról szólnak. Arról, hogy a honvédszakszervezet vezetői szerint a Honvédelmi Mi nisztérium ismét becsapta az érdekegyeztető fórumot, az érdekképviseleti szerveket, és emiatt fölmondják a további együttműködést, illetve a közös megoldás keresését. Ez mutatja azt, hogy valami a tartalmon kívül a formában és a stílusban is hibádzik. A ta rtalommal kapcsolatban elmondták az ellenzéki képviselők tavaly nyáron ellenérveiket, és sajnos az élet ezeket visszaigazolta. Ez volt az első igazán lényeges pontja az elmúlt hat és fél év demokratikus átalakulásának, amikor megbomlott a sokpárti konszenz us, a hat- vagy hétpárti konszenzus. Amely korábban jellemző volt, és most is kívánatos lenne, hogy kísérje ezt az átalakítást. És mára eljutottunk oda, hogy azok az emberek, akiknek mind ezzel együtt kéne élnie, akiknek ezt végre kellene hajtani, azok az emberek is fölmondták politikai értelemben, társadalmi értelemben – nem pártpolitikai értelemről van itt szó – , tehát politikai értelemben, társadalmi értelemben fölmondták ezt az együttműködést, és éppen ezért ez a megállapodás így nem lesz végrehajtható. Ezért nagyon fontos, hogy az a kezdeményezés, amelyet a Fidesz képviselői megfogalmaztak, és amelyek egy hétpárti egyeztetés után valami újratárgyalásra vonatkoznának, ebből legyen valami. Jobb később, mint soha elv alapján a nagy hibák korrigálására, és ezt a Magyar Demokrata Fórum támogatná, és nagyon kérjük, hogy a honvédelmi vezetés, illetve a kormánypártok képviselői teremtsék meg ennek a lehetőségét. Nagyon gyorsan le kéne ülni erről tárgyalni! Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
