Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - Bejelentés mentelmi ügyben - Az ülés napirendjének elfogadása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
3257 Elsősorban a tartós munkanélküliség okait kell feltárni, akár személyre szabottan. 1997ben országosan várhatóan 35 ezer fő szorul erre a támogatási formára. Egy konkrét példát hadd mondjak: Győr városában jelenleg 308 főnek szünetel az ellátása, és 469 főnek szűnt m eg a jövedelempótló támogatása. Tehát ez a 779 ember kerül most ebbe a körbe. (17.40) Ők átkerülnek a rendszeres szociális segélyt igénylők csoportjába, ha az előbb említett feltételeknek megfelelnek. Fontos új és nagy vitát kiváltó eleme a törvényjavaslat nak az, hogy a segélymegállapítás feltétele az önkormányzat rendelete által előírt családsegítővel vagy más szociális intézménnyel való együttműködési készség. Az említett aktív korú nem foglalkoztatottak esetében a cél változatlan a munkaerőpiacra történő visszavezetés. Ez tehát szoros kapcsolattartást jelent és igényel a családsegítő központokkal, illetve a szolgálat és a munkaügyi központ között. A munkaügyi központok már eddig is végeztek vizsgálatokat a tartós munkanélküliség személyekben rejlő okainak feltárására. Ezt a munkát kellene természetesen megfelelő létszám esetén továbbfejleszteni, finomítani. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek nagy részében olyan egészségkárosodás akadályozza az elhelyezkedést, amely rokkantsági fokban ugya n nem mutatkozik meg, azonban a jelenlegi munkaerőpiacon lehetetlenné teszi a munkavállalást. E téren olyan orvosi, egészségügyi állapotfelmérésre volna szükség, amely egyrészt a lehetőség szerinti rehabilitáció útját jelölné meg, másrészt megbízhatóan, ob jektíven állapítaná meg az ügyfél munkaalkalmasságának fokát, illetve jellegét. Ez a kérdés jelenleg teljesen tisztázatlan, az orvosi igazolások általánosak, az együttműködést szolgáló munkaügyi központok számára sokszor értékelhetetlenek, felülbírálhatatl anok. Egy megoldása lehetne a kérdésnek – gondolom, vitát kiváltó ez is – , hogy a Munkerőpiaci Alapból finanszírozott egészségügyi szakértő, illetve egészségügyi felügyelet végezné ezt a feladatot. Ennek költségeit meg is lehetne takarítani azokból az ese tekből, amikor a betegségre hivatkozás inkább a munkavállalási kedv hiányát jelenti, mint tényleges alkalmatlanságát. Magyarul, amikor az adott munkanélküli nem is akar dolgozni. A tartós munkanélküliség másik oka, amely ugyancsak gyakori, olyan életvezeté si probléma, amely a munkaadó számára nem teszi kívánatossá a munkaviszony létrejöttét. Ezekben az esetekben sem a tartós segélyezés lehet a megoldás, hanem olyan szakemberek irányította terápia, amely visszavezeti ezt a réteget a rendszeres munkavégzés le hetőségéhez. Itt felétlenül együttműködésre van szükség a családsegítő központtal. Mindezekből egyértelműen következik: a cél a munkanélküliség kezelése, illetve a munkaerőpiacról kiszorult, már tartósan munkanélküli személy számára segítség nyújtása. Olya n segítségé, amely az önmenedzselésben segít egy reális életstruktúra kialakításában, és itt nagyon fontos, hogy szoros legyen a kapcsolat a szociális ellátószervezet, illetve a családsegítő központ, az önkormányzat és a munkaügyi központ között. Tisztelt Képviselőtársaim! A családsegítő központok, illetve szolgálatok feladatai megalakulásuk óta folyamatosan nőttek. Azonban vélhetően a rendszeres szociális segélyre jogosultak körének egy részével már eddigi munkájuk során is kapcsolatba kerültek a gondozott családok körén belül. Az egész rendszeres szociális segélyezetti kör tehát nem jelent ugyanilyen kliensszámnövekedést az átfedések miatt. A feladatnövekedés a már működő családsegítő központoknál, ha kismértékben is, de jelentkezik, tehát létszámnövelést , kapacitásbővítést, az anyagi eszközök javítását is kell hogy jelentse. Új szakmai kihívásokat fogalmaz meg ez az új, nevesített feladat a szociális munkások számára. De mi van azokon a területeken, ahol nincs, nem működik családsegítő központ? Hiszen tud junk, hogy 115 működik az országban. Ott jelent ez a fedezettelepítés igazán nagy megoldandó feladatot.
