Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - Bejelentés mentelmi ügyben - Az ülés napirendjének elfogadása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
3253 A másik célja a tartalmi változ tatások mellett a törvénynek az volt, hogy a jogalkalmazás során előforduló esetekre szabályt alkosson, ami problematikusnak mutatkozott. Ebben a körben jelenik meg deklaratív jelleggel egyrészt az, hogy a munkanélküliek a szociális törvény ellátásaira jog osultak. Ezt határozottan mondja ki a törvény, ez megerősíti az ő jogosultságukat, a fővárosban a kerületek és a főváros között a hajléktalanellátás szabályait pontosítja, kiküszöböli azokat a vitákat, amik esetleg a kerület és a főváros között keletkezhet nének. Ebbe a körbe sorolható az, hogy korábban a költségvetési törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulás igénybevételének lehetőségét deklarálja. Felsorolja, hogy mely szervezetek, mely nonprofit szervezetek, esetleg inkább ezen túlmenően váll alkozások meghatározott feltételek esetén a közfeladat ellátásához állami hozzájárulást igényelhetnek. Ennek részletes szabályait a kormányrendelet határozza meg, a jogosultsági feltételeit külön törvényre bízza. Hasonló módon ebbe a körbe illeszkedik az, hogy megvonja azt a határt a szociális intézmények és a kórházak között, hogy ápolást, gondozást nyújtó szociális intézménybe csak az vehető fel, aki az egészségügyi fekvőbetegintézményre nem szorul rá. Tehát végeznek ezek az intézetek különféle egészségü gyi szolgáltatást is, de van egy olyan határvonal, hogy az egészségügyi szakellátást ők nem vállalhatják, azt csak a kórházak teljesíthetik. Az értelmező rendelkezések során is egyetértünk azokkal a pontosításokkal, amelyek a háztartás, illetőleg az egyedü l élő fogalmát jelölik meg. Örömünkre szolgál, hogy bekerült a törvénybe a '94 óta eredményesen működő falugondnoki hálózat, amely egy alapellátási forma. Én azt hiszem, az elmúlt évek tapasztalatai, sőt, az idei költségvetésben előirányzott összeg növelés e is indokolja, hogy ez az ellátási forma megfelelő helyre kerüljön, törvényi szabályozást kapjon, elég széles réteget érint. Ebbe a körbe illeszkedik a kissé eufemisztikusnak tűnő gazdálkodási támogatás fogalma. Először az ember nehezen tudta megtalálni, hogy mi tartozhat ehhez. Végül is kiderült, hogy itt a földprogramokról van szó, amelyeket eredményesen művelnek az önkormányzatok, illetőleg a népjóléti kormányzat is támogatja ezt a saját magukról való gondoskodási formát. Ennél felsorolja, a természetbe ni ellátásoknál, hogy mi adható, a használati díj fizethető ki, vagy természetben adható oda, akár a munkákat biztosítják számukra, vagy pedig az egyéb segítséget az értékesítésnél, ez mind a természetbeni támogatás sorába tartozik. Nagyon fontosnak tartju k, és a sok szidás mellett azért érdemes erre is felhívni a figyelmet, hogy a népjóléti kormányzat nagyon gyorsan reagált az állampolgári jogok országgyűlési biztosának megállapítására. Máris bekerült önálló intézményként a pszichiátriai és szenvedélybeteg ek átmeneti otthona. Megerősítették a jogról való tájékoztatási kötelezettséget, az intézményekhez közelengedték a társadalmi szervezeteket, önszerveződéseket, az eltávozás alkotmányos jogát pontosan meghatározták, és az intézményben működő különféle szerv ezeteknek a jogosultságát is tisztázták, az érdekképviseleti fórum döntési jogát kiszélesítették. Ebbe a körbe illeszkedik még az, hogy a pszichiátriai és szenvedélybetegek esetében a rendszeres, bizonyos időszakonkénti felülvizsgálat intézményét beépített ék a szociális törvénybe. A magunk részéről összességében támogatjuk a javaslatot, részleteiben is, és jobbító szándékkal módosító csomagot fogunk benyújtani, reményeink szerint ezzel a törvényjavaslatnak a teljességéhez járulunk hozzá. Köszönöm. (Taps a b al oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Negyedóra szünetet rendelek el. (Szünet: 17.0717.22 Elnök: dr. Kóródi Mária Jegyzők: dr. Kávássy Sándor és Boros László) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
