Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3232 december 31éig az ottani tárolásra, és vajon '94ig miért nem volt semmiféle vizsgálata ezeknek a hulladékoknak az állapotáról, mert utána folyamatosan és azonn al olyan kontrollmechanizmusok léptek életbe, amelyek biztosíthatják, hogy pontos információhoz jussunk. Végül kérdés az is, hogy a kérdést felvető Fidesz vajon konzultálte környezetvédelmi szakértőjével, Illés úrral, aki 1990től államtitkárké nt tevékenykedett a Környezetvédelmi Minisztériumban, és módja lett volna ezzel a problémával foglalkozni. (Taps az MSZP padsoraiban.) Végül az igazi kérdés az, hogy mit lehet ebben a helyzetben csinálni? Két megoldás van. A hulladékot elszállítani és más utt megsemmisíteni. A másik, ott helyben olyan égetőművet és salaklerakót létrehozni, amely ezt a problémát egyszer és mindenkorra megoldja. Úgy gondolom, nagyon felelős a döntés, mert mindkettő kockázatokkal jár. A miniszter úr arról beszélt, hogy ez a dö ntés megszületik, és az érintettek végre fogják hajtani, és megszűnik a környezetszennyezés Garén. Nem '90 és '94 között, hanem most. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti fels zólalásra jelentkezett dr. Torgyán József frakcióvezető úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A HornKunczekormány a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint több idő zített bombát helyezett el a magyar társadalom alá. Az egyik ilyen időzített bomba a forint csúszó leértékelése, de ilyen időzített bombának tekinthető az autópálya koncessziós felépítésének a szándéka, és ugyancsak ilyen bombának tekinti a Független Kisga zdapárt – amelynek a ketyegése már megkezdődött – a kórházi ágyleépítéseket és továbbá a kórházak bezárásait, valamint a gyógyszerellátottság és a gyógyszerárak körül kialakult káoszhelyzetet. Az egészségi és vagyonbiztosítás körüli elképesztő állapotok ha sonlóképpen ilyen időzített bombaként foghatók fel. De ugyanilyen az energiaprivatizáció mint a nemzeti vagyon elkótyavetyélésének eszköze – a 300 milliárd forint indokolatlan kötelezettségvállalással tocsikolásokkal, és az elviselhetetlen energiaáremelés ekkel. Arra hivatkoznak, hogy a társadalom egészének ellenzését kiváltó energiaprivatizációra a fejlesztések miatt volt szükség, holott mindenki előtt ismert, hogy a magasabb energiaárak, tehát maguk a magyar fogyasztók ezzel a túlfizetéssel járulnak hozzá az energia fejlesztéséhez. De most a privatizáció következtében azzal a különbséggel, hogy a lényegesen magasabb jövedelem most már nem a magyar államot illeti. Egykét adattal hadd támasszam alá az általam elmondottakat. 1990 és 1995 között több mint öts zörösére növekedett az energiaárakkal kapcsolatos lakossági terhek tömege, de '96ban ez további 25 százalékkal növekedik, '97 januárjától pedig 20 százalékot meghaladó mértékben fog emelkedni. De '97 januárjától már kilátásba helyezték a negyedévenkénti á remeléseket. (15.30) Tehát elképesztően magas a növekedés üteme, hiszen – amint jeleztem – 199095 között önmagában 5,2szeres szorzóval emelkedtek ezek az árak. Tehát én azt hiszem, ezek mindenképpen alátámasztják azt a megállapítást, hogy a tömegeknek e gyszerűen nem lesz lehetőségük a fűtés és a világítás költségeit kifizetni. Ez a panelházakban tömeges katasztrófahelyzet kialakulásához fog vezetni, hiszen ott, ahol megszűnik az áramszolgáltatás, megszűnik a fűtés, ott rendkívül nehéz gyerekeket nevelni. Mi lesz akkor, ha majd a gyámhatóságok sorozatosan ilyen esetben fel fognak lépni a gyermekek állami gondozásba vétele tekintetében? Tehát én úgy gondolom, hogy a Ház nem mehet el emellett a felelőtlen kormányzati magatartás mellett, már csak azért sem, m ert vegyék tekintetbe, hogy karácsony közeledik, és a tömegeknek
