Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VEÉR MIKLÓS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
315 Mivel a szakképzés fejlesztési programjában szorgalmazott s zerkezeti és tartalmi változások halaszthatatlan teendőket jelentenek, ezért - ellenőrzött módon - indokolt az anyagi források megszerzésének lehetőségét biztosítani a gazdasági kamarák számára is, hogy a szakképzési törvényből következő feladataikat ellát hassák. A kötelezettség bevallására, befizetésére, illetve annak ellenőrzésére alapvetően továbbra is az adózás rendjéről szóló törvény előírásai vonatkoznak. A jelen javaslat azonban egyértelműsíti a munkamegosztást és a hatáskört az állami adóhatóság és az alapkezelő szervezet között újraszabályozza. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának, a fejlesztési támogatásnak és a visszatérítés igénylésének feltételeit és eljárási szabályait pedig törvényi felhatalmazás alapján a munkaügyi miniszt er rendeletben határozza meg ezentúl. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény több mint egyéves előkészítése során széles körű konzultációkat folytattunk szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel. A viták során számos hasznosítható javaslat is elhangzott, il yen például a járulék költségvetési intézményekre történő kiszélesítésének lehetősége, az elszámolható költségek körének a bővítése, valamint a munkahelyi szinten történő, a szociális partnerek közötti tájékoztatás kérdése. Ezek valóban megoldandó és szakm ailag megalapozott felvetések. Viszont részben más törvények kereteibe illeszthetők, részben pedig alacsonyabb szinten is szabályozhatók. A törvényjavaslattal az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén és szakbizottsági keretekben is foglalkoztak. A konzultá ciók során kialakult javaslattal a szociális partnerek alapvetően egyetértettek. Fontos, hogy a foglalkoztatási törvény egyeztetése során a partnerek között egyetértés alakult ki abban is, hogy a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alap részének megyei felhasz nálására a munkaügyi tanácsok hozhassanak létre szakképzési testületeket. Az érdemi vita alapján a két törvény teljes harmóniáját megteremtjük, és így megvalósítható lesz, hogy mind a szociális partnerek, mind a gazdasági kamarák érdemi részvétele a törvén y végrehajtásában biztosítható legyen. Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat fontos lépés, mert elősegíti a szakképzés finanszírozási rendszerének korszerűsítését, a hazai munkaerő modernizációs törekvéseinket is elősegítő fejlesztését. A hosszabb távra sz óló szabályozás a szakképzési rendszer hatékonyabb működéséhez, tervezhetőségéhez jelentősen hozzájárul. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakra való tekintettel kérem, hogy a szakképzési hozzájárulással és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szó ló törvényjavaslatot fogadják el és támogassák. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Veér Miklós képviselő úrnak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. VEÉR MIKLÓS , a foglalkoz tatási és munkaügyi bizottság előadója : Tisztelt Országgyűlés! Alelnök Úr, Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 1996. szeptember 11i ülésén vitatta meg a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló T/2828. számú törvényjavaslatot. A három részre, 15 szakaszra tagozódó törvényjavaslat logikus felépítése és tartalma várhatóan alkalmas lesz rendeltetésének megfelelő alkalmazhatóságra. A törvénytervezet a korábbi szabályozáshoz képest nagyon sok új eleme t tartalmaz, ezek sorából kiemelem a befizetési kötelezettség határidejének kedvező módosítását, szakaszolhatóságát, figyelemmel a gazdasági év és a tanév sajátosságaira is. Fontos változásnak ítélhető a támogatás tárgyi eszközökkel történő teljesíthetőség e is, ugyancsak pozitívuma ennek a törvényjavaslatnak, a szabályozásnak, hogy lehetőséget biztosít a felnőttképzés kiadásainak meghatározott arányban alapként történő beszámíthatóságára is. Újszerű lehetőség a gazdasági kamarák szakképzéssel összefüggő fel adatainak ellátásával kapcsolatos kiadásoknak az alapból történő finanszírozhatósága is.
