Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. OROSZ ISTVÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója:
316 Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte a törvényjavaslatot. Megjegyzésként teszem hozzá, azt h iszem megéri az alapos, tartalmas előkészítés, hisz ennek hozadéka a jó minőségben jelenik meg. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, a z oktatási bizottság előadójának. DR. OROSZ ISTVÁN , az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság ugyancsak szeptember 11i ülésén tárgyalta m eg a kormány által T/2828. számon benyújtott törvényjavaslatot a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról, és azt egyhangúlag parlamenti vitára alkalmasnak tartotta. Így bizottsági kisebbségi vélemény előterjesztésére nem ke rül sor. A bizottság a vita során megállapította, hogy a javaslat összhangban van a szakképzési törvénnyel, intézkedései következményei a szakképzési törvényben elfogadott elveknek. A vitának négy olyan megállapítása volt, amelyet - úgy vélem - e bizottság i ajánlásban az Országgyűlés plenáris ülése elé kell tárnunk. Először: abból az elvből kiindulva, hogy a szakképzett munkaerő olyan érték, amelynek kiképzése nem lehet egyedül az állam feladata, a javaslat következetesen érvényesíti azt a felfogást, hogy a munkaadók teljes körének hozzá kell járulnia a képzés költségeihez. (12.20) E megállapításban a munkaadók teljes körén van a hangsúly, hiszen bizonyos munkaadók már korábban is, 1988 óta hozzájárultak a képzési költségekhez. A javaslat ezt az új gazdaságitársadalmi viszonyoknak megfelelően kiterjeszti a magánmunkaadókra és a mezőgazdasági munkaadókra is. Az utóbbiaknál fokozatosan kívánja elérni, hogy a hozzájárulás mértéke azonos legyen a nem mezőgazdasági munkaadók által fizetett hozzájárulással. Mindez természetesen azokra a munkáltatókra vonatkozik, akik az iskolai tanulók gyakorlati képzésének megszervezése nélkül kívánnak eleget tenni a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüknek. Másodszor: a bizottság egyet értett azzal, hogy a korábbiaknak megfel elően egyes munkáltatók fejlesztési támogatásként eszközöket is átadhatnak a szakképző intézményeknek. Fontosnak tartottuk ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat lehetetlenné teszi, hogy a munkáltatók elavult eszközeik átadásával teljesíthessék e kötelezettség üket, mert kimondja, hogy a fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszközöknek a számviteli törvény szerint megállapított átadáskori nyilvántartási nettó értékét lehet csak figyelembe venni kötelezettségcsökkentő tételként. E megszorítással - ha nem is z árulnak be teljesen - mindenképpen szűkülnek azok a kiskapuk, amelyeken egyes intézmények a törvényes kötelezettséget igyekeztek kijátszani. Harmadszor: egyetértő vélemény alakult ki a bizottságban arról is, hogy a munkaadók és a szakképző intézmény között együttműködési megállapodást kell kötni, illetve, hogy a szerződés egy példányát meg kell küldeni a tagsága szerint illetékes területi gazdasági kamarának. Mindez nemcsak a visszaélések lehetőségét zárja ki, de erősíti a gazdasági kamarák szerepét is. Negyedszer s végül: fontosnak tartottuk, hogy a törvény ki kívánja mondani, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett kedvezményeket élvezhet abban az esetben, ha saját munkavállalói számára szervez szakképzést, illetve átképzést olyan esetben, ha az új abb szakképesítés az állam által elismert, illetve tanulmányi szerződéseken alapul. A felnőttképzés ilyen feltételek közötti támogatása kivételes fontosságú a munka világában olyan körülmények között, amikor a munkanélküliek többsége szakképzetlen, illetve amikor az alkalmazásban maradás feltétele gyakran csak több szakképesítés megszerzése lehet. Mindezek alapján a bizottság a törvényjavaslat megtárgyalását és elfogadását ajánlja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
