Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
314 Tisztelt Országgyűlés! A ' 80as évek végétől a szakképzésben, annak gazdasági környezetében jelentős változások mentek végbe. Megváltozott a tulajdonszerkezet, átalakult a foglalkoztatás és nagyságrendekkel növekedett a kis- és középméretű vállalkozásoknak a száma. A szakképzési ho zzájárulás törvényi szabályozásában, bár több részleges módosítás történt, ugyanakkor átfogó korszerűsítésre ez időben nem került sor. A '90es évek közepére alakult ki az a helyzet, amely már a távlatosabb fejlesztést lehetővé teszi. A fejlesztést kormány zati szándékok is alátámasztják. A '94es kormányprogram szorgalmazta, hogy a szakképzési hozzájárulás felhasználása során nyíljon mód az úgynevezett OKJs szakmákat oktató szervezetek támogatására. A szakképzési törvény módosítása pontosította a gazdasági kamarák szakképzési feladatait és jelentős változás az egységes Munkaerőpiaci Alap létrehozása is. Hosszabb távra szóló orientációt az jelentett, hogy '96 januárjában a kormány meghatározta a szakképzés távlati fejlesztési programját, amely a képzési ráf ordítások hatékonyabb felhasználását és a jelenlegi finanszírozás korszerűsítését írja elő. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat kidolgozása során azt akartuk elérni, hogy a szakképzési hozzájárulás az állam által elismert szakképesítések megszerzé se érdekében szervezett szakképzés esetén, függetlenül a képzés helyétől, támogassa az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívül folyó szakképzést. Ez nyújt lehetőséget a munkaviszonyban állók szakmai képzésének támogatására is, amely egy dinamikusan fe jlődő munkaerőpiac lényeges sajátossága. A korszerűsítés fő elvei. Először: a hozzájárulás intézménye ösztönözze a gazdaság szereplőit saját igényeiknek megfelelő munkaerő képzésére. (12.10) Másodszor: reális mértékben ismerje el a szakképzéssel kapcsolato s ráfordításokat. Harmadszor: intézményesítsen egy olyan szakképzésfejlesztést támogató rendszert, amely a jelenleginél nagyobb támogatást képes nyújtani a szakképzés korszerűsítéséhez. Negyedszer: a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze segí tse elő, illetőleg ösztönözze a szakképzési struktúra korszerűsítését, támogassa a korszerű technológiák alkalmazását a képzésben. És végül ötödször: a hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módja és mértéke az így képződött források felhasználása szab ályozott és jól ellenőrizhető legyen. Tisztelt Ház! Ha a benyújtott törvénytervezetet összehasonlítjuk az eddigi szabályozással, szembetűnő, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre a hozzájárulás alapja és mértéke lényegében változatlan, 1,5 sz ázalékos maradt. Az agrártevékenységet folytatók tekintetében '97től 2001ig évente 0,1 százalékkal növekszik, így a hozzájárulás mértéke 2002re körükben is 1 százalék helyett 1,5 százalékra emelkedik. A javaslat szerint a kötelezettség teljesítésének ed digi lehetőségei is kibővülnek. A hozzájárulásra kötelezett legfeljebb 0,2 százalékos mértékig saját dolgozóinak szakképzéséhez támogatást adhat, amit csökkentő tételként figyelembe lehet venni. Mindezzel az a szándékunk, hogy az iskolai rendszerű szakokta tás és az iskolarendszeren kívüli szakképzés közötti korábbi éles határvonalak a fejlett országokéhoz hasonló módon, fokozatosan nálunk is eltűnjenek. A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből nyilvános pályázat útján az államilag elismert szakképesít ést adó képzés tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez támogatás adható. Indokolt a támogatásban részesíthetők körébe felvenni azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyek állam által elismert szakképesítésre készítenek fel és a felsőoktatási törvény módosítá sa alapján felsőfokú akkreditált iskolarendszerű szakképzést folytatnak. Ezzel az új képzési formával a szakképzés nyitottsága és a társadalmi mobilitásra gyakorolt hatása megerősödik, egyben hozzájárul a szakképzettséget szerzők arányának további emeléséh ez. A szakképzési törvény, valamint a gazdasági kamarai törvény összhangjának megteremtését szolgáló '95. évi módosítás jelentős feladatok ellátására adott lehetőséget a gazdasági kamarák számára.
