Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - FRANCZ REZSŐ (MSZP):
3109 jóval kevese bb. Tehát nem a mezőgazdaság hivatott a vidéki munkanélküliségnek a megoldására. Ezzel szemben racionális ipartelepítési politikával és a foglalkoztatási ágak – különösen a feldolgozóipar – tekintetében érdemes lenne a támogatási eszközök koncentrált alkal mazásával hatékonyabban az elmaradott térségek felzárkóztatását elősegíteni. Egy ilyen módosító javaslathoz kérem a képviselőtársaim támogatását, nevezetesen a 68as út határátkelőhöz vezető szakaszának a kiépítésére. A 68as út és a 6os út – ez Somogy dé li csücske – a térségben évek óta 1820 százalék közötti a munkanélküliség, úgy a nagyatádi, mint a barcsi munkaügyi kirendeltségek viszonylatában. Ennek az útnak a tervei '93tól készen vannak, viszont pénzügyi fedezet hiányában nem került sor arra, hogy a Közlekedési Minisztérium elképzelései a valóságban is megvalósulhassanak. A 6os és a 68as út befut egy 10 ezer lakosú városba, majd onnét egy 8 méter koronaszélességű kétsávos úton dübörgött le tavaly 542 ezer jármű a határig. Ebben az évben ehhez még hozzájárult, becslésünk szerint egy olyan 18 ezer darab IFORjármű is. A cél tulajdonképpen több annál, hogy elviselhetővé lehessen tenni a forgalmat az ottani lakosság részére, ugyanis ez a határra vezető szakasz, ez egy utca, amelynek mind a két oldalán emberek laknak. Nagyon kívánatos lenne az út elkészítése a távoli térség – mármint Budapesthez képest távoli térségnek – a szintén horvát távoli térségnek az összekapcsolásához, ugyanis horvát barátaink akármilyen ünnepség van, valami múltba révedő tekinte ttel emlegetik fel a Monarchiabeli időket. És nem véletlen, hiszen akkor ez a két térség szerves egységet képezett, amely után az '50es években egy hallatlanul kemény határzárrá fejlődött, ami hosszú évtizedekre elválasztotta az ország korábban, illetve hát a két ország korábban összetartozó, gazdaságilag összetartozó szerves egységét. Ezt hogy lehetne elősegíteni? Miután a korábbi háború keményen sújtotta azt a térséget, nyilván a tőke is visszavonult, mert azonnal azt kérdezték bármilyen befektető lévén , ugye maguknál volt az a bombázás? Dehát ma már nincs bombázás, béke van, de ugyanakkor a vám- és határátkelő nagyon sokszor hihetetlen közlekedési nehézségeket okoz. Egy vámügynökséget is lehetne létrehozni, ami egyúttal egy távolabbi schengenikaput jel entene, tartósan, úgy néz ki. Ezekből az okokból kifolyólag az a befektetés hosszú távon könnyebb határátkelőhelyet, egy élénkülő gazdasági kereskedelmi tevékenységet jelenthetne azon a szakaszon. A javaslatban szereplő 250 millió forint, amely növelné a K özlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium keretét abból a célból nyilván, hogy fel tudja használni erre a célra, nem 250 millióról döntenénk, mert még 150 millióval a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács, 50 millióval a Barcsi Önkormányzat is hozzá járulna. Nyilván, hogy számítunk az Útalap támogatására is, és ezt meghaladná – ettől teljesen függetlenül, de ehhez feltétlenül szükséges lenne, hogy a vámügynökség létrejöhessen, és arra egy külön gazdasági társaságot kellene létrehozni. A leendő felek e bben egyetértenek. Még egyetlenegy dolgot szeretnék érinteni, ami nagyon sajnálom, hogy a környezetvédelmi okoknál fogva az a módosító javaslat idáig nem kapott támogatást, amely a tavalyi, a '95. évi XCIIIas a törvény természetvédelmi területeinek a köte lező, 3 éven belüli kisajátítását írta elő. Ugye a tavalyi költségvetésben 495 millió forint szerepelt, a jelenlegi költségvetésben 600 millió van. Ha sorra vesszük azokat a területeket, ami hát meglehetősen nagy területeket érint, ez évben a Környezetvéde lmi Minisztérium, illetve Baja Ferenc miniszter úr által kiadott rendelet, a 30as Magyar Közlönyben szabályozta, hogy mely területekről van szó. Nagyon nagy anomáliák vannak, és ezeknek a területeknek a mielőbbi, a rendelet, illetve a tavalyi XCIIIas tör vény szellemének, és annak előírásainak megfelelően 3, illetve 6 éven belül kellene, hogy kisajátításra kerüljön a kisajátítás szabályai végett. Nyilván számomra ez azért fontos, mert azon a térségben, ott végig a DunaDráva Nemzeti Park céljára kijelölt t erületekről van szó, amely Baranya és Somogy déli részét érinti, és bizony van olyan terület, van olyan kis falu, ahol a részarány tulajdont nem lehetett kiadni, ami akkor 95 aranykorona erdőt jelentett volna. Pontosan azért, mert nagy területeket blokkolt a környezetvédelem erre a célra.
