Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
3110 Nem akarom vitatni ennek a jogosságát, de szeretnénk, hogyha ez mennél előbb a törvény szellemének megfelelően ténylegesen a törvény által előírtan, tehát az állam tulajdonába és a DunaDráva Nemzeti Park Igazgatóságának a kezelésébe kerülne. Ezek a természetvédelmi, illetve természeti értéket jelentő értékek bizonytalansága nem biztos, hogy kívánatos. Ez megint csak annak tudható be, hogy nincs elegendő pénz azoknak a céloknak a végrehajtásához, amire éppenséggel szükség l enne. Lehet ezt panaszként mondani, nagyon nehéz – én tudom – azon a keskeny padlón egyensúlyozni, ami rendelkezésre áll, éppen ezért jól meg kell fontolni, hogyha csökkenteni akarjuk a nemzeti jövedelem központosítására kerülő részét – és ez a költségveté s ezt fogcsikorgatva ugyan, de tartalmazza – , akkor melyek azok a feladatok, amely prioritásokat kell hogy élvezzenek, hogy ebből a szűkös keretből milyen célokra áldozunk. Én ehhez kérem a képviselőtársaim bölcsességét, és támogatását. Köszönöm, hogy megh allgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ. (19.50) BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Megütközéssel foga dtam a hírt, hogy a költségvetési bizottság nem támogatta azt a módosító indítványunkat, amit a családi pótlék megemelésével kapcsolatban, közösen szocialista és szabaddemokrata képviselők, benyújtottunk. Éppen ezért szeretném az államtitkár úr figyelmébe ajánlani, elsősorban mindazt, amit mondani szeretnék az üggyel kapcsolatban. Mi nem egy légből kapott javaslatot terjesztettünk be, valamit, hogy csak bent legyen, hanem egy nagyon alapos, nagyon precíz számításokra épülő javaslatot nyújtottunk be. Én az á ltalános vitában elmondtam az érveimet, teljesen párhuzamosan készítettük a javaslatot azzal, hogy a személyi jövedelemadóból az adókedvezményt eltörölni javasoltuk. Hangsúlyoztam több ízben hozzászólásban, hogy a teljes összeget – mind a 7,5 milliárd fori ntot – szeretnénk családi pótlék megemelésére felhasználni. Azt is elmondtam a beszédemben, hogy mi az, amit a Pénzügyminisztérium logikájából el tudtunk fogadni. Elfogadtuk, hogy jogosultsági évben gondolkodva májustól kerüljön sorra az összeg megemelése. Elfogadtuk – a tapasztalatokat figyelembe véve – , hogy az eddigi jövedelemkorlátos három lépcső helyett, két lépcsőt alkalmazzunk, hiszen az egyik gyakorlatilag üres halmaz volt. Ugyanakkor nem fogadtuk el, hogy a jövedelemkorlát befagyasztásra kerüljön. Akkor is hangsúlyoztam már – az általános vitában elmondott beszédemben – , hogy nem számoltam gyereklétszámcsökkenéssel, azzal a 2 millió 90 ezer gyerekkel számoltam, akik most idén nyáron családi pótlékra jogosultak voltak. Azt gondoljuk, hogyha gyakorla tilag valorizáljuk a jövedelemkorlátot, akkor újabb gyerekeknek nem kell kiesni az ellátásból. És ezek után osztottam fel azt a 7,5 milliárd forintot, ami ugye a személyi jövedelemadókedvezmény visszavétele után bevételként jelentkezik. Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy a benyújtott javaslat az így kinek tetszik, kinek nem tetszik. Lehet azon vitatkozni, hogy az egygyerekesek kapjanak 50 forinttal többet és a háromgyerekesek kapjanak 50 vagy 100 forinttal kevesebbet. Én azokat az elveket, szempon tokat tartottam szem előtt, amikor a javaslatot készítettem, hogy a nehezebb helyzetű családoknál legyen százalékos mértékben is nagyobb az emelés, mert így éreznénk igazságosnak. Amikor rákérdeztem a költségvetési bizottság tagjainál, hogy mi a magyarázat a annak, hogy ezt az előterjesztésünket, ezt a módosító javaslatot a költségvetési bizottság egyharmada sem támogatta, azt mondták, hogy természetesen megkapjuk családipótlékemelés formájában ezt a pénzt, de azon, hogy konkrétan milyenek legyenek a számok , hogyan alakuljanak, azon majd még vitatkozni kell, ki kell számolni, hogy beleférünke ebbe a keretbe. Még egyszer mondom, több mint három héttel
