Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 18 (226. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MOLNÁR PÉTER, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
2946 háromtagú felügyelőbizottság látja el. A felügyelőbizottság egyrészt tipikus felügyelőbizottsági feladatokat lát el: így jog ában áll a részvénytársaság dolgozóitól jelentést, felvilágosítást kérni, a részvénytársaság iratait megvizsgálni, illetve szakértővel a társaság költségére megvizsgáltatni. Ugyanakkor az általánostól eltérő szervezeti rendszer szükségessé teszi a felügyel őbizottság hatáskörének bővítését olyan irányban, hogy az ne csak utólagos kontrollt gyakoroljon. Erre figyelemmel a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyására van szükség meghatározott értékhatár feletti szerződések megkötéséhez, valamint a részvénytársasá g díjszabásának jóváhagyásához. E jogkörök az operatív irányítást végző elnök hatékony ellensúlyát képezik, ami azért különösen fontos, mert a részvénytársaságban igazgatóság nem működik. A felügyelőbizottság széles körű jogosítványokkal való felruházása e gyébként nem idegen a fejlett európai országok – különös tekintettel a német jogterületre – társasági jogi szabályozásától. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az MTI gazdálkodását mint külső szerv az Állami Számvevőszék is ellenőrzi. Az MTI működésének kulcské rdése a kiegyensúlyozott pénzügyi feltételek megléte. Ennek előfeltétele a megfelelő gazdasági önállóság biztosítása mellett a kellő állami garancia megléte, hiszen az MTI közszolgálati feladataira tekintettel nem tehető ki teljes egészében a piaci viszony ok hatásának. Az állam intézményvédelmi kötelezettségéből eredően köteles garantálni a hírügynökség működésének anyagi feltételeit. Erre figyelemmel a javaslat biztosítja, hogy az állam – amennyiben ez a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges – a kö zponti költségvetés Országgyűlés fejezetében a részvénytársaságot a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékű céltámogatásban részesíti, kizárva ezzel, hogy az MTI tevékenysége ellehetetlenüljön. Végül, de nem utolsósorban a javaslat a zökkenőm entes átalakulási folyamat érdekében pontosan meghatározza az átalakulás egyes fázisait, minden esetben megjelölve azt a határidőt, amely alatt az adott átalakulási szakasznak be kell fejeződnie. Ezen túlmenően a médiatörvényben már bevált szabályokat tart almaz annak érdekében, hogy az átalakulás következtében a dolgozói érdekek ne sérülhessenek. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat széles körű egyeztetés eredményeként került a kormány, majd az Országgyűlés elé. A parlamenti pártok három alkalommal fejt ették ki észrevételeiket a javaslattal kapcsolatban, és a szakmai és érdekképviseleti szervek – köztük természetesen elsősorban a Magyar Távirati Iroda és annak közalkalmazotti tanácsa – is hozzájárulhattak észrevételeikkel az eredményes kodifikációhoz. Az előkészítés során számos indítvány elfogadásra és a törvényjavaslatba beiktatásra került. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a résztvevőknek a konstruktív együttműködésért. Kérem, hogy a kifejtettek alapján támogassák a törvényjavaslatot benyújtott formá jában, és ezzel segítsék elő, hogy a nemzeti hírügynökség az alkotmányos követelményeknek megfelelő szabályozás szerint folytathassa mielőbb tevékenységét. Köszönöm szépen figyelmüket. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Molnár Péternek, a bizottság előadójának. DR. MOLNÁR PÉTER , a kulturális és sajtóbizottság előadója : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága megtárgyalta az MTIről szóló törv ényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak tartja, de szükségesnek tart további egyeztetéseket. Ugyanis a törvényjavaslat benyújtását megelőző hétpárti egyeztetések során tárgyalások folytak valóban arról, hogy milyen törvényjavaslat felelne meg an nak a garanciális követelményrendszernek, amelyet az Alkotmánybíróság – a rádiózással és a televíziózással kapcsolatos döntéseihez hasonlóan – ebben a tekintetben is egy döntésében megfogalmazott; de ezek a tárgyalások a benyújtást megelőzően végül is nem jutottak teljes egészében nyugvópontra, és ezért tartja szükségesnek a kulturális és sajtóbizottság azt, hogy amint arra a törvényjavaslat vitája során nyilván mód is lesz, még további egyeztetésekre kerüljön sor.
