Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 18 (226. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2945 Az Alko tmánybíróság – egyidejűleg – rámutatott arra, hogy a sajtószabadság nemcsak a szabad véleménynyilvánítás, hanem a véleményformáláshoz szükséges információszerzés jogát is magában foglalja. Az államot – a sajtószabadsághoz fűződő alapjogok érvényesítésének feladatán kívül – intézményvédelmi kötelezettség is terheli. Ez azt jelenti, hogy amíg az alkotmány kifejezetten nevesíti a közszolgálati hírügynökség kategóriáját, addig alkotmányos követelménynek minősül legalább egy ilyen intézmény fenntartása. A javasl at elkészítésénél zsinórmértékül szolgált az Alkotmánybíróság által megfogalmazott azon követelmény érvényesítése, mely szerint ki kell zárni, hogy valamely párt, társadalmi szervezet, illetve állami szerv a közszolgálati hírügynökségben a hírszolgáltatási tevékenység tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhasson. (16.50) A megoldást egy többpólusú rendszer kialakítása jelentette. Ennek lényege, hogy az MTIvel összefüggésben hatásköröket gyakorló különböző szervek egymáshoz való viszonyára a fékek és eg yensúlyok elve jellemző. Különös körültekintést igényelt az előkészítés során továbbá annak a szervezeti keretnek a kialakítása, amely az optimális feltételeket biztosítja a nemzeti hírügynökségi tevékenység ellátásához, és egyben szavatolja az alkotmányos garanciák érvényesülését is. Végezetül a kodifikáció során törekedtünk arra, hogy ahol a hírügynökségi tevékenység speciális jellege nem igényel eltérő szabályozást, a szabályozási tárgykör hasonlóságára tekintettel alkalmazzuk azokat a megoldásokat, amel yek a médiatörvényben egyszer már széles konszenzus mellett törvényi szintre emelkednek. Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a törvényjavaslat súlyponti elemeit, elsősorban arra koncentrálva, hogy milyen jogi garanciákkal biztosítható az MTI szakmai füg getlensége, másképp fogalmazva a meghatározó befolyás tilalmának érvényesítése. A Magyar Távirati Iroda, amely kép- és híranyagok szolgáltatásával foglalkozik, valójában vállalkozási típusú tevékenységet lát el, és ennek a társasági forma felel meg leginká bb. Ezért a javaslat értelmében az MTI egyszemélyes, állami tulajdonú részvénytársaságként működne. A részvénytársaság a gazdasági társaságokról szóló törvényhez képest részben eltérő szabályok szerint működne. Az eltérés lehetőségét a társasági törvény me gadja, szükségességét pedig az indokolja, hogy a részvénytársaság alapítója az Országgyűlés. Ezzel kapcsolatban bizonyos aggályok is felvetődtek, melyek lényege abban foglalható össze, vajon az alapító jogait az Országgyűlés miként képes gyakorolni. A prob lémát a javaslat úgy oldja meg, hogy a tulajdonosi jogokat megosztva a részvénytársaság működésével összefüggő legfontosabb jogosítványok gyakorlását az Országgyűléshez telepíti, mely azokról az alapító okiratban, továbbá a mérleg- és eredménykimutatás jóv áhagyása során határoz. A tulajdonosi jogok megosztása jegyében a részvénytársaság egyik meghatározó szerve a tulajdonosi tanácsadó testület, amelynek tagjait a pártok paritásos alapon jelölik. A testület hatáskörébe tartozik többek között: a részvénytársa ság elnökének kinevezésére, illetőleg felmentésére irányuló javaslattétel; az elnök tevékenységének éves értékelése; a részvénytársaság felügyelőbizottsága egyik tagjának megválasztása, illetve a könyvvizsgáló megbízása. Összefoglalva megállapítható, hogy a testülethez a tulajdonosi jogok közül az operatívabb tevékenységet igénylő hatáskörök kerültek. Ehhez igazodik a testület rugalmas működési rendje is, mert szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A részvénytársaság ügyvezetését a javaslat sze rint az elnök látja el, aki nyilvános pályázat alapján kerül kinevezésre. A javaslat megteremti azokat a kontroll mechanizmusokat, amelyek meggátolják az esetleges elnöki túlhatalom kialakulását. Így például a testület a korábban említetteken kívül folyama tosan ellenőrzi, hogy a részvénytársaság elnöke a pályázatában foglalt célkitűzéseket mennyiben valósítja meg, a felügyelőbizottság pedig egyebek mellett az elnöktől bármikor jelentést kérhet. A parlamenti ellenőrzést pedig az biztosítja, hogy az elnök éve nte írásban beszámol az Országgyűlésnek a részvénytársaság tevékenységéről. A részvénytársaság gazdálkodásának belső ellenőrzését a
