Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 10 (198. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TÓTH TIHAMÉR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BENEDEK MIHÁLY (MSZP):
30 munkaadói és munkavállalói oldal szükségesnek tartja kinyilvánítani, hogy a törvény érvényesülése érdekében elengedhetetlen, hogy a feladathoz igazodó létszámot és tárgyi előfeltételekhez szükséges erőforrást az 1997. évi költségvetés során az Országgyű lés biztosítsa. Támogatja továbbá a Munkaerőpiaci Alap forrásként való bevonásának lehetőségét is." Azt gondolom, hogy az Érdekegyeztető Tanács szociális partnerei által aláírt megállapodás elősegítheti, hogy egy jó törvényt fogadhassunk el. (11.40) Tiszte lt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy a törvény elfogadását követően megszűnik a munkaügyi ellenőrzés terén ma még meglévő szervezeti és eljárási széttagoltság, a témában hatósági ellenőrzést végző szervezetek párhuzamos munkavégzése. A törvénytervezet egyér telmű fogalmi meghatározásaival várhatóan elejét veheti a jogértelmezési vitáknak is. Definiálja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalmát, meghatározza a törvény személyi hatályát, az ellenőrzés tárgykörét, a munkaügyi ellenőrzést végző szervezetet, az ellenőrzést végzők eljárási szabályait és jogkörét és az alkalmazandó szankciókat is. Az ellenőrzések során feltárt jogszabálysértések szankcionálása, a kiszabható munkaügyi bírság mértéke remélhetőleg ösztönözni fog a munkaügyi jogszabályokban foglalt kötelességek betartására is. Ugyanakkor ma még nehéz megmondani, hogy milyen mértékű bírság az, amely a gazdálkodókat visszatartja, és a feketefoglalkoztatásból származó gazdasági előnyök és a munkaügyi bírság mérlegelésére készteti őket. Tisztelt Képvise lőtársaim! Engedjenek meg nekem - mint ózdi országgyűlési képviselőnek - egy rövid, szubjektív megjegyzést. A törvény hosszabb távon a munkavállalók kiszolgáltatottságát csökkenti, a munkaadókkal szembeni védelmét szolgálja. De rövid távon - úgy gondolom - a gazdaságilag leépült, súlyos munkanélküliséggel és tőkehiánnyal küzdő térségekben megszünteti a létminimum szintje alatt élők - hallgatólagosan már elfogadott - jövedelemkiegészítésének lehetőségét is. Ugyanakkor szeretném megemlíteni, hogy a munkanélk ülieknek legális keretek között is lehetőségük van arra, hogy a munkanélküli juttatásukat bizonyos mértékig kiegészíthessék, és örömmel konstatálhatjuk, hogy jelen törvénytervezet ezt nem korlátozza. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat a munkaügyi ellenőrzést mint állami, hatósági ellenőrzés szabályozza, és ebből következik, hogy az ellenőrzés alapvetően az állam által meghatározott kötelességek betartására szorítkozik. A törvényjavaslat követi a nemzetközi egyezményekben rögzítetteket, é s főszabályként a munkaügyi jogszabályokban foglalt kötelességek megsértését szankcionálja. Vannak azonban olyan területek, ahol a felek - már említett - esélyegyenlőtlensége indokolttá teszi, hogy a jogszabályban foglalt kötelességek betartásának ellenőrz ésén túl az ellenőrzés a munkaviszonyra vonatkozó szabályokra is kiterjedjen. Ilyenek például: a kollektív szerződésben foglalt kötelességek betartása, az alkalmazás, illetve a foglalkoztatás jogszerűségének vizsgálata, a munkavállalók választott tisztségv iselőinek védelme, a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteire vonatkozó szabályok betartása. Igen fontos, hogy az ellenőrzés hatékonyságának érdekében a törvényjavaslat eléggé tág jogkört biztosít a felügyelő számára. Ennek megfelelően a felügyelő mind en külön engedély és bejelentési kötelezettség nélkül a munkaadónál, illetve annak bármely munkahelyén, telephelyén ellenőrzést is tarthat. Lényeges elemnek tartom, hogy a felügyelő, a foglalkoztató és a részére munkát végző közötti jogviszonyt annak tarta lmi elemei alapján minősítheti. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Megnyugvással tölt el, hogy a beterjesztett törvényjavaslat mellé a szaktárca elkészítette a költséghaszonszámítást is. Ebből megállapítható, hogy egy, a gyakorlathoz igazod ó törvény mellett fontosnak tartják a megvalósuláshoz szükséges személyi és anyagi feltételek meglétét is. Úgy gondolom, hogy akik végigkísértük ennek a törvényjavaslatnak a megszületését - és tudom, hogy sokan vagyunk ilyenek , elismerésünket fejezhetjük ki a Munkaügyi Minisztérium vezetőinek és munkatársainak azért a munkáért, amit annak érdekében végeztek, hogy már az előkészítés során minden érintettel megvitatták a
