Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - Bejelentés előterjesztés visszavonásáról - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GAÁL GYULA, a költségvetési bizottság elnöke, a bizottság előadója:
286 paraméterek, azok az elvárások, amelyeket a nemrég nyilvánosságra hozott számviteli sztenderdek is mutatnak. Mi a jövőben is ehhez a mércéhez viszonyítunk, és ezért csak azt ígérhetem, hogy akkor fognak csökkenni a kritikus megállapításaink, hogyha a mércéhez közeledni fog a pénzügyi kormányzatnak a teljesítése. Köszönöm a figyelmet. (Minden oldalról taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm az Állami Számvevőszék alelnökének tájékoztatóját. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom Önöket, hogy a költségvetési, a számvevőszéki é s a szociális bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Most a bizottsági vélemények és kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor. Elsőként megadom a szót Gaál Gyulának, a költségvetési bizottság alelnökének, a bizottság véleményének is mertetésére, többségi véleményének ismertetésére. GAÁL GYULA , a költségvetési bizottság elnöke, a bizottság előadója : Köszönöm, elnöknő. Hölgyeim és Uraim! A költségvetési bizottság megtárgyalta az 1995. év zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot, s azt 14 : 7 szavazási aránnyal, tehát többségében általános vitára alkalmasnak minősítette. Ahogy elnöknő jelezte, én magam a többség véleményének a rövid összefoglalójára vállalkozom, másrészt pedig szigorúan korlátozni szeretném magam azokra a gondolatokra, ami k elhangzottak a bizottsági ülésen, tehát nem kívánok annál teljesebb körű elemzést nyújtani. Ez bizonyos mértékig nehéz helyzetbe is hoz persze, mert a bizottsági ülés koreográfiája aszerint zajlott, hogy először az ellenzéki képviselők mondták el a kriti kai véleményüket és erre reagálva fejtették ki a javaslatot támogató kormánypárti képviselők a maguk érveit, tehát most bizonyos fordított sorrendben kell ezt megismételni. A bizottság ülésén a kormánypárti többség természetesnek tartotta és minősítette az t, hogy az ellenzék nem fogadhatja el a zárszámadási beszámolót, hiszen annak egy nagyon hangsúlyos része és tartalma, ahogy ez az expozéból is kiderült, annak a gazdaságpolitikának az értékelése, ami az elmúlt évet jellemezte. Tehát egy olyan általános ga zdaságpolitikát kellett volna, vagy kellene a mindenkori ellenzéknek elfogadnia, amelynek érdemi alakításában, befolyásolásában nincsen meghatározó szerepük, amiért tehát a kormánypártoknak kell vállalniuk a felelősséget. Ezért természetes, hogy magát a zá rszámadást a kormánypárti többség támogatja, ugyanakkor ebből a gondolatmenetből nem következik az, hogy az általános vitára való alkalmasságot támogatja vagy nem támogatja vagy miért nem támogatja az ellenzék. A koalíciós képviselők örömmel nyugtázták a S zámvevőszéknek azt a véleményét, hogy a jelenlegi előterjesztés az elmúlt időszak előterjesztéseivel, zárszámadásaival összehasonlítva minőségi javulást tud felmutatni. Elsősorban érzékelhető a gazdálkodás szabályszerűségének a javulása, ahogy erre az előt tem szóló számvevőszéki alelnök úr is utalt. Bizonyos területeken a beszámolás pontosabb, év közben a Számvevőszék tájékoztatása szabályosan történt, az előirányzatátcsoportosítási tevékenysége, illetve ennek a tevékenységnek a törvényessége jelentősen ja vult. Ugyanakkor a többség köszönettel nyugtázta a Számvevőszéknek azokat a megállapításait is, amelyek a visszatérő hibákra hívták fel a figyelmet. Ezeket röviden három csoportba lehet sorolni. Részint azokra a gazdálkodási szabálytalanságokra hívják fel a figyelmet a Számvevőszék megállapításai, amelyek visszamenőleg most a vita során nem javíthatóak, hiszen tényeket rögzítenek ezek a megállapítások, tehát nem arról van szó, hogy maga a beszámoló pontatlan, a probléma az, hogy maga a beszámoló pontosan t ükrözi az év közben elkövetett szabálytalanságokat. Ez tehát nem a beszámoló minősítésére felhasználható érv, inkább, sokkal inkább a jövőre vonatkozó tapasztalatokat kell hasznosítani, leszűrni ezekből a megállapításokból. A másik csoportja a hiányosságok nak szintén a számvevőszéki alelnök úr által hivatkozott általános számviteli alapelveknek a számonkérése, érvényesülésük korlátai, olyanok, mint a valódiság, a teljeskörűség, a hitelesség - összefoglalóan. Itt azt kellett megállapítani, hogy noha visszaté rően évről évre ismétlődnek ezek a kifogások, ezek indokoltak és pontosak - általában a
