Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - Bejelentés előterjesztés visszavonásáról - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék alelnöke:
285 mindazoktól, akik szám ára ezek nyilvánvaló ismeretek, de a többség talán nem ismeri ezeket ilyen precízen, ezért azt gondolom, hogy nem volt fölösleges ezeket ismét a jelentésünkben közzétenni. Szeretnék szólni a közvagyonnal való gazdálkodás helyzetéről. Az állam vagyona - min t közismert - részben az államháztartáson belül, részben az államháztartáson kívül helyezkedik el. Az államháztartáson kívüli vagyon az állam gazdálkodói vagyona. Ez két területen helyezkedik el, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság kom petenciakörében, illetőleg az egyes minisztériumok tulajdonában. Noha törvény kötelezi erre, a kormány ezúttal sem nyújtotta be a beszámolóját a fő vagyonkezelőnek a tevékenységéről. Nincsenek információk a zárszámadási kötetekben az ÁPV Rt.hez tartozó mi ntegy 90 tartós állami tulajdoni részesedéssel működő társaság vagyoni helyzetéről, annak a változásáról. Nincsenek információk a zárszámadásban azokról a közszolgáltató szervezetekről sem, amelyeknek a tulajdonosi jogait miniszterek gyakorolják: MÁV, Post a, regionális vízművek, Szerencsejáték Rt. és így tovább. Annak ellenére, hogy a zárszámadási kötetek 7,5 kilót nyomnak, és a Pénzügyminisztérium mintegy 10 tonna papírt használt fel a beszámolók elkészítéséhez, csak minimális információ kat tartalmaznak ezek a kötetek a zárszámadásban az államháztartás vagyonáról. Nincsenek információk - vagy ha vannak, akkor nem hozzáférhetők - a kincstári vagyonról, a műemléki ingatlanokról, a védett természeti területekről, a termőföldekről, a volt szo vjet katonai laktanyákról és azokról a vagyontárgyakról, amelyeket a polgári törvénykönyv, az államháztartási törvény az állami tulajdonba sorol. Az Állami Számvevőszék ezeket a hiányosságokat annál inkább sajnálja, mert az államháztartási törvény már 1992ben kötelezte a kormányt arra, hogy a zárszámadáskor mutassa be az Országgyűlésnek a különböző vagyonmérlegeket, vagyonkimutatásokat. Olyanokat, amelyekben szerepelnek az állami erdőkre, a beépített ingatlanokra, a vagyonértékű jogokra, a külföldi érdekel tségekre és egyebekre vonatkozó közérdekű információk. (9.40) Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék hetedik alkalommal számol be a zárszámadási ellenőrzés tapasztalatairól, a költségvetés végrehajtásának számvevőszéki ellenőrzéséről. A közpénzekkel és a közvagyonnal való gazdálkodás színvonaláról ez alkalommal sem tudtunk tetszetős képet festeni. A legtoleránsabb jelzőt használva is azt mondhatjuk legfeljebb, hogy a helyzet ellentmondásos. Vannak azért kedvező jelek. Van számviteli törvényünk, van á llamháztartási törvényünk, áttekinthetőbb lett a helyzet. Az állami pénzalapok területén részben a számuk radikális csökkenése, részben a könyvvizsgálat kötelező elrendelésének köszönhetően. A kormány rendszeresen tájékoztatja az Állami Számvevőszéket a kö zponti tartalék felhasználásáról, az egyedi garanciavállalásokról, a fejezeteken belüli átcsoportosításokról, és mint tudjuk, 1996. január 1jétől működik a Magyar Államkincstár, az államháztartás két alrendszerében. Ezek pozitívumok. Ezért azt mondhatjuk, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás terén vannak biztató jelek. Ezekről az államtitkár úr is szólt, és azokat a törekvéseket itt ecsetelte, amelyek jellemzik a pénzügyi kormányzat munkáját. Mindezek azonban nem adnak okot elégedettségre. Hiszen ami a kor ábbi állapot meghaladását illeti, ott valóban van fejlődés. Ez nem mondható el a közvagyonról, ami mint említettem, igen gyenge minősítéssel, a vele való gazdálkodás igen gyenge minősítéssel jellemezhető. Nem elég - szeretném, tisztelt Országgyűlés, hangsú lyozni , nem elég azonban a korábbi önmagunkhoz viszonyítani. Nem elég ezt a kicsit talán ironikusan használt "bázist" meghaladni. A mérce egyre inkább Európa. Magyarországot fölvették az OECDbe, Magyarország az Európai Unióba készül. Az európai mérce m ás, mint a tavalyi magyar vagy a tavalyelőtti magyar bázis, önmagában tehát, miközben elismerjük a bázis meghaladását, nem mondhatunk le arról, hogy a mérce az Állami Számvevőszék számára egyre inkább az európai, és egyre inkább azok a
