Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 13 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társadalombiztosítás helyzetéről szóló politikai vita - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
2836 finanszírozni. E vita megkezdése egyébként nem jelenti a társadalmi közmegegyezéssel, önkor mányzati irányítással megerősített társadalombiztosítási rendszer megkérdőjelezését. Alapvető követelmény természetesen a hosszú távú, kockázatos egészség, időskori létbiztonság, végleges megrokkanás esetében a teljes körű, minden aktív korúra kiterjedő kö telező biztosítás működése. Jogos kérdés azonban például az, hogy kelle a vállalkozónak táppénz. A rövid távú kockázatok esetében mind a munkáltatók, mind a munkavállalók érdekképviseletei joggal vetik fel, hogy a későbbiekben indokolte teljes körű kötel ező részvétel. Tisztelt Képviselőtársaim! Előkészítés alatt áll a nyugdíjrendszer reformja. Az idős korosztály legfőbb anyagi forrásáért, a tisztes nyugdíjáért már megdolgozott. Annak ellenértékét letette a társadalom asztalára. Ezen a tényen semmilyen ren dszerváltás, gazdasági átalakulás nem változtathat. Kötelességünk olyan törvényes garanciarendszer kiépítése, mely változó körülmények között is biztosítja az elvégzett munka ellenértékét, a több évtizedes befizetések értékálló visszafizetését. A nyugdíjre form legfontosabb követelménye a gazdasági és demográfiai folyamatokhoz alkalmazkodó, tartós önfinanszírozó képesség megteremtése elfogadható járulékterhekkel, folyamatos értékmegőrzéssel, az ellátórendszer kényszerű visszafogása nélkül. (8.20) Ebben a ren dszerben gondolkodva a társadalombiztosítási nyugdíj halálig szóló életjáradék, függően az életpálya során teljesített hozzájárulástól és a nyugdíjba vonulási életkortól. Nem abszolút összegeket kell rögzíteni, hanem a mindenkori átlagkeresethez való viszo nyt. A rendszer legyen önfinanszírozó, a járulékot fizetők számára áttekinthető és kiszámítható. A munkanyugdíjrendszerből kiszorult időskorúakkal szemben a társadalmi szolidaritást az új rendszerben is érvényesíteni kell, tehát valamilyen minimális jöved elmet minden időskorúnak biztosítani kell, mégpedig közgazdaságilag kalkulálható és jogilag garantált módon. A bérjárulékkal nem fedezett eljárásnak a költségvetést kell terhelnie. A garantált minimális ellátás fedezete tehát az adóbevétel, a nyugdíjé a kö telező járulék, amelyhez állami garancia társul. És ezt egészítik ki az elismert pénztárak szigorúan ellenőrzött tőkefedezeti rendszerben, amely rendszer az egyéni gondoskodásra épül. Az elmúlt években fontos reformértékű változások történtek a nyugdíjrend szerben. Az Országgyűlés törvénybe iktatta, hogy a nyugdíjak reálértékét az aktívak átlagkeresetével egyező mértékben kell emelni, függetlenül a Nyugdíjalap bevételének aktuális alakulásától. A Nyugdíjalap bevételeiből finanszírozott szociális ellátások, c saládi támogatások, nyugdíjszerű segélyek profiltisztítás során fokozatosan a központi költségvetés által finanszírozott, külön jogszabályban rendezett ellátásokká váltak. Döntött a parlament a nyugdíjkorhatár fokozatos felemeléséről, a rugalmas nyugdíjba vonulás szabályairól. Az új konstrukcióban lehetőség van a korhatár előtti nyugdíjba vonulásra. A továbbdolgozást nyugdíjnöveléssel honorálja a rendszer. A nyugdíjrendszer további átalakítása, az új nyugdíjtörvény megalkotása a kormányprogramban 1996. évi ütemezéssel szerepel. E határidő sajnos rövidnek bizonyul. A nyugdíjrendszer kidolgozó munkái ugyan már 1995ben elkezdődtek, de a megvalósítást nehezítette, hogy az új, vegyes finanszírozási nyugdíjrendszer modellszámításai hosszabb időt vettek igénybe. E rről a kérdésről egyébként képviselőtársaim a közvélemény előtt a maihoz hasonló politikai vitanapon - tavasszal - már kifejtették álláspontjukat. Most azt jelenthetem a tisztelt Háznak, hogy az új nyugdíjbiztosítási rendszerről szóló törvénycsomag előkész ítése befejezéshez közeledik, és 1997. első negyedévében az Országgyűlés elé terjeszthető. Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítási ellátások egyik legjelentősebb területét az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása jelenti. A magyar egészségügy f olyamatos reform és átalakítás állapotában van hosszú évek óta. Mindezen idő alatt azonban rövid időre sem szűnt meg a
