Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 13 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társadalombiztosítás helyzetéről szóló politikai vita - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
2835 kiadásainak 45 százaléka. Más példákat említve: az egészségügyi rendszer fenntartása és a nyugdíjak kifizetése lassan eléri annak az összegnek a felét, amelyet a lakosság egy évben vásárlásra fordít. A tá rsadalombiztosítási bevételek és a kiadások közel háromszorosukra nőttek az utóbbi hat évben. Évről évre átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a két alap kiadásai. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fogyasztói áremelkedés üteme jóval dinamikusabb a társadalom biztosítási alapok bevételeinek és kiadásainak emelkedéséhez képest, tehát az ellátásokat szolgáló ráfordítások reálértéke csökkent. Csupán az utóbbi négy évben 1993 és 1996 között a nyugdíjkiadások közel megduplázódtak, miközben a nyugdíjak reálértéke éve k óta csökken. A nyugdíjellátásban részesülők száma 1990 óta két és fél millióról csaknem hárommillió főre nőtt, beleértve a korhatár előtt, részben munkaképességcsökkenés miatt nyugdíjba vonultakat is. A nyugdíjkiadásokra - beleértve a várható an 19,5 százalékos nyugdíjemelés fedezetét - jövőre 624 milliárd forint jut. Az Egészségbiztosítási Alap legnagyobb kiadási tétele a gyógyítómegelőző ellátás. Összege évek óta megközelíti az alap kiadásainak felét, jövőre 258 milliárd forint szerepel a kö ltségvetés tervezetében. Ha a szerkezetátalakításból várható megtakarításokat is figyelembe vesszük, ez az előirányzat fedezetet nyújthat az egészségügyi dolgozók 1718 százalékos béremelésére is. A gyógyszertámogatási keret meghaladja a 81 milliárd forin tot, és ez megfelelő szakmai intézkedések és hatékony ellenőrzés esetén lehetővé teszi, hogy a biztonságos ellátás fenntartása mellett a lakosság terhei a korábbi évekénél mérsékeltebben, legfeljebb a várható infláció mértékéig növekedjenek. A rokkant- és baleseti ellátások forrásigénye 1997ben több mint 90 milliárd forint lesz, és itt a kiadások növekedésének dinamikája nyugtalanító. Elkerülhetetlen a rokkantosítási eljárás újraszabályozása, az elveszett helyett a megmaradt munkaképesség értékelése, a mun káltatók érdekeltségének növelése a foglalkoztatási rehabilitációban. Tisztelt Képviselőtársaim! Nemcsak hazánkban, hanem világszerte konfliktusok forrása, hogy a hagyományos társadalombiztosítási rendszerek, az egészségügy és a nyugdíjrendszer átalakításr a szorulnak. Mint említettem, a járulékrendszer átalakításának, a társadalombiztosítási alapok egyensúlyának megteremtésén kívül fő oka a munka világában lezajlott magyarországi változás. A fejlett országok szinte kivétel nélkül a társadalombiztosítás telj es revíziójára kényszerültek az elmúlt húsz évben. A múlt század vaskancellárának nevével fémjelzett bismarcki társadalombiztosítási rendszerek az ipari alkalmazottak számára jöttek létre, szolgáltatásaik az ő bérjárulékaikra alapozódtak. Napjaink társadal mainak foglalkoztatási rendszerére az aktív korúak sokkal változatosabb munkaviszonyai jellemzőek. Egyidejűleg több megbízónak dolgozni, bármikor önfoglalkoztatóvá válni ma már mindennapos a szellemi és fizikai foglalkozásúaknál egyaránt. Ezek a változások Magyarországon az elmúlt hat évben fordulatszerűen zajlottak le. Az 1975ben főmunka jogviszonyra alapozott társadalombiztosítási jogi, nyilvántartási rendszer, a közterhek megállapítási rendje és beszedése egyaránt teljes átalakításra szorulna akkor is, ha a járulékfizetési fegyelem sokkalsokkal jobb lenne a ma tapasztaltnál. A pénzügyi problémák közül külön is kiemelésre érdemes a kinnlevőségek demoralizálóan magas szintje. Bár a társadalombiztosítás behajtási tevékenysége sokat javult, elégedettek nem lehetünk, kormánynak, jogalkotónak, pénzügyi szakembernek egyaránt van teendője. A végrehajtásban jobban kell figyelmi a járulékszámlák követésére, az adósok korrekt tájékoztatására, de áttörést az ügyviteli rend teljes körű korszerűsítése jelent majd. Érd emes vitát kezdeményezni arról a kérdésről, kit akarunk bevonni a kötelező társadalombiztosításba, és mely szociális biztonsági elemeket kívánunk biztosítási alapon
