Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 13 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társadalombiztosítás helyzetéről szóló politikai vita - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
2834 pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének zárszámadását, és döntöttünk a társadalombiztosítási járulékrendszer módosításáról is. A járulékrendszer átalakításának parlamenti vitája során a biztosítás alapkérdése it tisztázó megbeszélést folytattunk. Az Országgyűlés egyértelműen megerősítette azt, hogy a jóléti biztonsági rendszer alapintézménye a kötelező társadalombiztosítás. Ezt az elvet hosszabb távon sem lehet megkérdőjelezni. A társadalombiztosítás megújítása , biztosítási és szolidaritási vonásainak megerősítése, a korábban túlsúlyban levő szociális funkciók csökkentése, azoknak az államháztartás más alrendszereihez telepítése olyan kérdések, amelyekben teljes konszenzus volt már a rendszerváltást megelőzően a z ellenzéki kerekasztalnál folytatott tárgyalások során is, erre csak emlékeztetni szeretnék. Az Országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el 1991ben azt a 60. számú határozatát, amely a társadalombiztosítást a szociális ellátórendszer letéteményeseként hat ározta meg. A parlament ekkor több mint 90 százalékos többséggel döntött úgy, hogy megerősíti a társadalombiztosítás elkülönült forrásból táplálkozó alapszerű gazdálkodását és megerősíti az egészségügyi ellátás társadalombiztosításba integrálását. Mégis mi ért vetődhetett fel az a kérdés, hogy az egészségügy finanszírozása, a jogosultság rendje a legjobb helyen vane a társadalombiztosításban? A kormány alapértéknek tekinti azt, hogy minden állampolgár egyaránt legyen jogosult megbízható minőségű egészségügy i ellátásra. (8.10) Ugyanakkor a munka világában bekövetkezett változások, a tartós munkanélkülivé válás egyre gyakrabban okozott és okoz olyan élethelyzeteket, amelyeket a biztosításra jogosultak körét összefoglaló jogszabályok nem követtek megfelelően. C sökkent a járulékbevétel, részben a fizetési kötelezettség alól való kibújás terjedése, részben a foglalkoztatottak számának csökkenése miatt. Megrendült a társadalombiztosítási alapok egyensúlya, egyre kevesebb forrásból, egyre többen igényelték szolgálta tásaikat. Ezért, ennek a konfliktusnak az enyhítésére vetődött fel lehetséges alternatívaként az állam által szervezett és adóból finanszírozott állampolgári jogú egészségügyi ellátás. A járulékrendszer módosítása végül is nem eredményezte az egészségügybe n a biztosítási elv feladását. Hiszen a biztosítási alapú rendszer is elviseli, hogy nemcsak járulékból finanszírozzák, erre más országban is van példa. S még valamit, az egészségügy társadalombiztosítási működésének nem az a célja, hogy a járulékot nem fi zetőket eleve kizárja az ellátásból. A célja az, hogy a járulékfizetők önkormányzati kontrollja mellett hatékony, teljesítményarányos finanszírozási mechanizmussal teremtsen érdekeltséget - a nívós ellátás mellett - a költségtakarékos és ésszerű gazdálkodá sban. A társadalombiztosítás keretében is meg lehet valósítani az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való teljes körű hozzáférést. Tisztelt Képviselőtársaim! A biztosított egyén élete válságos helyzeteiben találkozik a társadalombiztosítással. Ha bete gek vagyunk, ha aktív pályánkat egy ledolgozott életút során befejezzük - esetleg nem is saját akaratból, hanem a munkanélküliség kényszere miatt - , fokozottan érzékenyen érint bennünket az, ha részvétlen, lelketlen ügyintézéssel találkozunk. Bizony előfo rdul, hogy a betegség miatt munkaképtelenné váló biztosított, akinek a magas gyógyszerárak miatt jelentős kiadásai lehetnek, a neki járó táppénzt csak hónapok múlva kapja meg a lassú ügyintézés miatt. A nyugdíjba vonulókkal is gyakran előfordul, hogy hónap okig ellátás nélkül maradnak, mert nem fejeződik be időben a jogos járandóság megállapítása. Az ilyen esetek elfogadhatatlanok akkor is, ha az ügyfélforgalom elenyésző részében fordulnak elő. Elkerülésük érdekében is gyorsítani kell a társadalombiztosítás informatikai fejlesztését. Tisztelt Országgyűlés! Napjainkra a társadalombiztosítás két alapjának kiadási főösszege meghaladja az 1100 milliárd forintot. Ez az összeg több, mint a kiskereskedelem és a vendéglátás éves forgalmának egyharmada, a bruttó hazai össztermék közel egyhatoda, az állami költségvetés
