Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GODÓ LAJOS (MSZP):
2828 A növényfajták á llami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a növényfajták állami elism eréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása . Az előterjesztést T/3167. számon, a mezőgazdasági bizottság ajánlását pedig T/3167/6. számon kapták kézh ez képviselőtársaim. (Az ülésteremben mozgolódás, többen elhagyják az üléstermet.) Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársamnak adom meg a szót. Godó Lajos képviselő urat, az MSZP képviselőjét illeti a szó. (Közbeszólás: Nem!) GODÓ LAJOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mezőgazdasági termelésre irányuló szabályozás átfogó rendszerének megalkotása során fontos állomás a növényfajták állami elismeréséből, valamint a vetőma gvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat. Az agráriumot közvetve vagy közvetlenül érintő 1994. évtől hozott törvények, amelyeket ez a parlament hozott a hegyközségekről, a nemzeti szabványosításról, a labor atóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról, a találmányok szabadalmi oltalmáról, a környezet védelmének általános szabályairól, a vízgazdálkodásról, a biológiai sokféleség egyezmény kihirdetéséről, az élelmiszerekről, az állategészségü gyről, a takarmányok előállításának és forgalomba hozataláról, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról, a közraktározásról, a természet védelméről, az erdőről és az erdő védelméről, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valam int a vadászatról. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvények tárgyalása során szinte már közhelyszerűen hangzik el, hogy a megváltozott társadalmi és tulajdonviszonyok az eddiginél korszerűbb, új szabályozást igényelnek. A jelen törvényte rvezet speciális szeletét érinti az agrárszereplők köréből, de valamennyi mezőgazdasági termelőre kihatással van. A törvény célja a növénytermelés biológiai alapjainak megőrzése, javítása, valamint a nemesítők, fajtajogosultak, vetőmagtermelők, valamint a felhasználók érdekeinek védelme. Már 1990ben felmerült egy új törvény megalkotásának a szükségessége, ami többek között a nemzetközi szervezetekhez több csatlakozásból fakadó új feladatokat és esetenként a korábbitól eltérő vizsgálati módszerek tanúsítási rendszerének bevezetését jelentette. Magyarország tagja a Vetőmagvizsgálók Nemzetközi Szövetségének megalapítása óta, 1924től. A Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek 1970től. A növényfajták nemzetközi egyezményeit aláírta 1983ban. A Brüsszelben 1991. december 16án kötött megállapodás is kötelez a törvény mielőbbi megalkotására, a megállapodás értelmében a vetőmagvakkal és szaporítóanyagokra vonatkozó rendelkezéseket is harmonizálni kell a közösségi szabályokkal. A vetőmagtermesztés a múlt században nemesített növényfajták megjelenésével kezdett el fejlődni. A vetőmagtermesztés színvonala, fajtaösszetétele, minősége, a forgalmazott vetőmag tömege, mennyisége, meghatározza az egész növénytermesztés lehetőségeit. A történelem zivatarai , a társadalmi rendszer változásai különböző mértékű károkat okoztak a vetőmagtermelésben.
