Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - Dr. Sepsey Tamás (MDF) - az igazságügy-miniszterhez - "Miért a tárca mostohagyermekei az igazságügyi szakértői intézetek?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
2777 csonkolásos baleset, anyagi kár igen magas. A miniszter úr válaszát elfogadom azzal a fel tétellel, hogy tartom azt a jó magyar közmondást: Ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó. Mondom ezt azért is, mert Törökszentmiklós a Tiszántúllal és a többi városokkal együtt egy igen fontos tényezője a magyar mezőgazdaságnak, valamint a magyar gazdaságna k. Ha azt veti fel a kormány programjának, hogy a Tiszántúlt be akarja kapcsolni igazán az ország vérkeringésébe, a 4. számú főútvonal elkerülési szakasza igen fontos és nagyon lényeges. Ha ott a 4. számú főúton letér valamerre Mezőtúr felé, 46os csomópon t, vagy Fegyvernek, és további városokat már nem akarok említeni, akkor azok mindenképpen lüktető erővel törnek be a magyar gazdaság életébe. Éppen ezért tartom fontosnak minél hamarabb megvalósítását. Mindenképpen figyelemmel fogom kísérni a kérdést és a későbbiek során vissza fogok rá térni. Elfogadom a válaszát a miniszter úrnak, de ezekkel a feltételekkel. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Interpelláló képviselőtársunk elfogadta a választ. Dr. Sepsey Tamás (MDF) - az igazságügyminiszterhez - "Miért a tárca mostohagyermekei az igazságügyi szakértői intézetek?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Sepsey Tamás úr, az MDF képviselő je, interpellációt nyújtott be az igazságügyminiszterhez: "Miért a tárca mostohagyermekei az igazságügyi szakértői intézetek?" címmel. Dr. Sepsey Tamás képviselő urat illeti a szó. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képvi selőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A polgári és büntető ügyekben a szakkérdések eldöntésére a bíróság szakértőt vesz igénybe. A legtöbb esetben a szakkérdésnek a bonyolultsága miatt a szakértői kirendelés oly módon történik, hogy szakértői intézetet ren del ki a bíróság, és a szakértői intézet készíti el a szakvéleményt. Az intézetekben dolgozó, magasan kvalifikált szakembergárda elkeseredettsége az utóbbi néhány évben nőttön nő. Anyagi megbecsülésük igen alacsony. A szakértők közalkalmazottaknak minősüln ek s a besorolás következtében előfordul olyan eset, hogy 30 éves szakmai múlttal, szakmai tudományos fokozattal rendelkező szakértő, akinek a véleménye alapján sok milliárdos ügyekben dönt a bíróság, havonta 60 ezer forint bruttó fizetést kap. A szakértők egy része ennek következtében otthagyja választott pályáját. Még kitartanak egyesek még szakmai elhivatottságból, illetőleg azért, mert csak néhány évük van a nyugdíjig, és nem kívánják a bizonytalan magánszakértősködést vállalni. Azonban az igazságügyi kormányzat felelőssége az ítélkezés szakszerűségéért megköveteli, hogy én megkérdezzem államtitkár urat: ebben a helyzetben, amikor a bíróságoknak az ítélkező tevékenységét nagymértékben hátráltatja a szakértői intézeteknek a sanyarú, nyugodt lélekkel mond hatom, mostoha sorsa, amelynek következtében előfordulnak olyan helyzetek, hogy jó néhány megyében nincs könyvszakértő, ennek következtében évekig elhúzódnak a szakértői véleményeknek az elkészítései, természetesen a büntetőügyek vagy polgári ügyek is, ebb en a helyzetben mit kíván tenni az Igazságügyi Minisztérium, hogy a szakértői intézetek visszanyerjék a régi fényüket, a szakértői intézetekben dolgozók anyagi megbecsülése, a szakvéleményükhöz fűződő társadalmi érdek következtében magas szintű legyen? (15 .00)
