Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - Dr. Sepsey Tamás (MDF) - az igazságügy-miniszterhez - "Miért a tárca mostohagyermekei az igazságügyi szakértői intézetek?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár:
2778 Nemcsak én várom államtitkár úr válaszát, és nemcsak a szakértők, hanem azok a jogkereső magyar állampolgárok is, akiknek az ügyeiben a bíróság ítélete szakvéleményen fog alapulni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Az in terpellációra Avarkeszi Dezső államtitkár úr válaszol. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr az igazságszolgáltatás nagyon fontos problémájára irányította a figyelmet interpellációjával. Úgy gondolom, hogy ezt a problémát a kormány is látja, és cselekedni kíván az ügyben. A Magyar Közlöny október 1jei, 82. számában megjelent a kormány 1099/96. határozata a bíróságokra vonatko zó jogszabályok reformjának és a bírósági szervezet hatékonyabb működését szolgáló intézkedéseknek a koncepciójáról. A határozat mellékletének 3. pontja szerint az igazságszolgáltatás sajátos jellegének megfelelően a bírósági dolgozók, valamint az igazságü gyi szakértői intézmények szakértői és dolgozói jogállását, javadalmazását önálló törvényben kell szabályozni. Hosszabb távon ez a törvény jelenti a megoldást az intézeti szakértők javadalmazására reményeink szerint. A szakértői névjegyzékbe bejegyzett 433 9 szakértő alig több mint két százaléka - kettő százaléka , mindössze 97 szakértő dolgozik az Igazságügyi Minisztérium szakértői intézeteiben, bérezésük - ahogy ön is elmondta - a közalkalmazottakra vonatkozó szabályozás szerint történik. Az a tény, hogy az intézetekben dolgozó szakértők közalkalmazottnak minősülnek, nem a mostani kormány intézkedésének a következménye. Időközben világossá vált, hogy a költségvetési szférában is vannak olyan speciális területek, ahol a köztisztviselői, közalkalmazotti java dalmazás nem alkalmas az adott munka megfelelő elismerésére. Éppen ezért tervezzük, hogy az igazságügyi szakértői intézményekben működő szakértők javadalmazását a bírósági dolgozók jogállásáról és előmeneteléről szóló törvényben szabályozzuk, hiszen ezen s zakértők státusza köztisztviselői elemekkel átszőtt, sajátos igazságügyi jogviszonynak tekintendő. Az Igazságügyi Minisztérium legutóbb 1995ben felülvizsgálta az intézeti szakértés helyzetét, és ennek eredményeként az igazságügyi szakértők díjazását két l épcsőben is emeltük: 1995. április 1jétől, majd 1996. január 1jétől. Ennek eredményeként a szakértői tevékenység óradíja 400 forintról 800 forintra, tehát duplájára emelkedett. Természetesen a szakértői díjak további emelésének nem a szándék, hanem a köl tségvetési lehetőség szab határt. Az Igazságügyi Minisztérium határozott álláspontja, hogy a mai körülmények között szükség van az intézményi keretek fenntartására. Az igazságügyi szakértés nem vonható a piaci szabadverseny kategóriájába, a szakértőnek ugy anis kirendelés esetén kötelező szakvéleményt adni, jogszabályban rögzített szakértői díjért. A szakértés egyes területein, főleg ahol drága műszerek, bonyolult vizsgálatok szükségesek, az intézeti szakértés mint forma elengedhetetlen. Képviselő úrnak igaz a van abban, hogy több megyében nincs egyetlen intézeti könyvszakértő sem, mert a szegedi és a miskolci intézetben valóban nincs könyvszakértő. E területeken az önálló szakértők látják el a szakértői munkát. Az IM intézeteiben összesen 14 könyvszakértő dol gozik, Budapesten 6, Kecskeméten 5, Győrben, Debrecenben, Kaposvárott 11 fő. A szakértői névjegyzékbe bejegyzett szakértők mindössze 10 százaléka, 433 fő könyvszakértő, azaz az összszakértői létszámhoz képest is kevés a könyvszakértő. Ez tükröződik az in tézetek könyvszakértői létszámában is. A jövőt illetően az intézeti szakértők javadalmazására vonatkozó tervezetváltozásokon túl nagy reményeket fűzünk az 1996. szeptember 28án megalakult Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tevékenységéhez. Az intézeti sz akértőket is tömörítő kamara reményeink szerint hatékonyan fog közreműködni az igazságügyi szakértőkre vonatkozó távlati fejlesztési tervek kidolgozásában.
