Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2735 kezdődően , hiszen az államháztartás bevételi oldalán már jó néhány olyan módosítás történt akár az előző ciklusban is, amelyet joggal nevezhetünk reform értékű lépésnek. Többek között az adórendszer átalakítása ilyen volt. Sajnos, senk i nem kérdezte meg a miniszterelnök úrtól, hogy mitől lesz államháztartási reform, így nem tudjuk pontosan, mire gondolt, én azonban azt hiszem, hogy bizonyára nem arra a törvényjavaslatra, amely most előttünk szerepel. Az ugyanis önmagában még nem államhá ztartási reform, hogyha ad hoc jelleggel, koncepciótlanul, ötletszerűen terjesztünk be különböző törvényjavaslatokat és próbáljuk átalakítani mind az államháztartás és azon belül az egészségbiztosítás és más alrendszereknek a költségvetését, gazdálkodását. Ez számunkra még nem jelent államháztartási reformot. Az, ha a kormány elhatároz valamilyen döntést, és azt a döntést meglépi, a későbbiek során magyarázható azzal, hogy ez része egy államháztartási reformnak, de ne próbáljuk hitegetni a tisztelt Házat és a közvéleményt azzal, hogy ezek a lépések, amelyeknek egyik eleme - mondom - épp előttünk szerepel, ez valamilyen koncepcióba beleillik. Sajnos, azt kell mondanom, hogy Ungár Klára képviselő asszony számunkra elég hiábavalóan próbá lta megmagyarázni, hogy az a törvénykezési (Ungár Klára közbeszólása: Törvényhozási!) roham, ami most év végén a tisztelt Ház előtt szerepel, az valamilyen koncepció vagy államháztartási csomag része. Többen összesúgtunk itt, hogy ez az úgynevezett "magyar ázom a mechanizmust" című előadás, ez próbál valamilyen tiszta vizet önteni a pohárba, de azt hiszem, hogy képviselők számára felesleges ezzel rabolni az időt, hiszen jól tudjuk, hogy a kormány milyen alapon vagy milyen döntések következtében terjeszti elő a törvényjavaslatot, és azok mennyire megalapozottak. Épp Latorcai képviselő úr volt, aki fölhívta arra a figyelmet, hogy az államháztartási törvény módosítása épp a múlt esztendőben történt meg rendkívül sok ponton. Nem egészen értjük, nem egészen látjuk tisztán és világosan, hogy akkor a kormány miért kerít erre sort ismét, miért nem volt akkor mód és lehetőség ennek a változtatásnak a meglépésére. Azonban hozzászólása nem volt hiábavaló, azt kell mondjam, mert láttam, hogy az államtitkár úr jegyzetelt, tehát volt olyan tartalmi észrevétele, amelyet esetleg később viszontláthatunk egy újabb törvényjavaslatban. Tisztelt Ház! Ennek a beterjesztésnek kétségkívül legfontosabb eleme a társadalombiztosítási alrendszerek, önkormányzatok költségvetésének, gazdálk odásának a szigorítása. Azt hiszem, hogy itt több dolgot szét kell a nyilvánosság, a közvélemény számára is választanunk. A kormány ezzel a módosítással nem arra tesz kísérletet, hogy a közvéleményben, a nyilvánosságban oly sokszor fölmerülő problémákat va lamilyen szinten kezelje. Egyrészt ez a módosítás nem kezel olyan problémákat, mint mondjuk a CM Klinikáknak az ügye, az indokolatlan finanszírozások ügye, túlszámlázások ügye. Nem kezeli azt a problémát, amely időről időre oly nagy teret kap a nyilvánossá gban. Ezek, azt hiszem, hogy nem is tartozhatnak ebbe a körbe, hiszen ezek többnyire bírósági ügyek kell hogy legyenek, azonban, sajnos, a kormány módosítása nem kezeli a tbrendszerek alapvető problémáit sem. A kormány az elmúlt két év folyamán nem nézett szembe igazából - főleg az egészségbiztosítási alapoknál - a problémák gyökerével. A már idézett kormányprogram 1994ben úgy fogalmaz, hogy azonnal meg kell kezdeni a társadalombiztosítás, nyugdíj- és egészségbiztosítás átalakítását és a reform ütemezését . Nem tudom, hogy vane a tisztelt Ház tagjai közül most olyan jelen, aki ennek a nagymértékű reformnak akár egy fontosabb elemét is föl tudná idézni. Az elmúlt két év folyamán sajnos a kormány ebben a tekintetben semmilyen konkrét lépést nem tett meg, épp en azért áll elő időről időre az a helyzet, hogy a tbönkormányzatok egy jelentős mértékű és némileg indokolatlan vitára