Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2723 beterjeszti a költségvetést és a zárszámadást, tehát nem postásként működik közre, mint ahogy korábban ezt tette. Ezt kétségkívül a javára kell írni a beterjesztésnek. Ez tehát egy helyes lépés, de ezt már régen meg kellett volna tenni, hiszen én magam is több éven keresztül kifogásoltam ezt a postási szerepet. Emiatt azonban nem kellett volna ilyen nagyságrendben módosítást beterjeszteni. A tb pénzügyi alapjai ma akkor köt elesek pótköltségvetést előterjeszteni, ha egyenlegük különkülön ötötmilliárd forinttal tér el az előirányzattól. Ezt most megváltoztatja az államháztartási törvény módosítása, és azt a konstrukciót ajánlja a tisztelt Háznak, hogy ha a kiadási előirányza t főösszegének 1 százalékát meghaladó egyenlegromlás következik be, akkor legyen köteles az érintett egészségbiztosítás, illetőleg nyugdíjbiztosító ezt a pótköltségvetést beterjeszteni. A változtatás oka, úgy gondolom, hogy a kormány szándéka az inflációva l való tartós együttélésre. Ez a dolog lényege, tehát itt nem egy olyan változtatásról van szó, amely érdemben vinné előre a dolgot, hanem a kormány látja a csődpolitikájának a következményeit, azt, hogy az inflációval való együttélésre tartósan kell bere ndezkednie, és ezért hozza ezt a megoldást. De hogy ennek milyen torz hajtásai lesznek, hadd hivatkozzam arra, hogy az ötmilliárd forint gyorsan inflálódhat, arra azonban nem gondolnak, hogy a hiány elsősorban az Országos Egészségbiztosítónál szokott jelen tkezni, ahol viszont az 1 százalék lényegesen kevesebb az ötmilliárdnál, az durván hárommilliárd forint körüli összegre tehető a mi számításaink szerint. Most így az egészségbiztosító állandóan pótköltségvetéseket fog beterjeszteni, ami viszont megint egy képtelen helyzetet teremt itt a Házban, és továbbra is hiányzik viszont a törvénynek az a rendelkezése, hogy mikor köteles beterjeszteni a felismerést követően az érintett nyugdíj- vagy egészségbiztosító a pótköltségvetést. Tehát nincsen határidő szabva a felismeréstől számítva. Ez az egész kérdéskört abba az irányba viszi el, hogy kénytelen a Független Kisgazdapárt arra gondolni, hogy vajon nem arról vane itt szó, hogy itt a kormány továbbra is a törvénysértésekkel való tartós együttélésre is berendezkedi k, nem csak az inflációval való tartós együttélésre. Vagy pedig ezt a rendelkezést meg kell változtatni. További észrevételünk, hogy a kormány tervezi a nem kamatozó államadósság kamatozóvá tételét. Amint ez ismeretes a Ház előtt, ez hozzávetőlegesen 2000 milliárd forint utáni kamatokat jelent. Jövőre tehát körülbelül 300 milliárd forinttal lesz több a kamat, mint ebben az évben. Ezt azért hangsúlyozom az államháztartási törvény módosításával kapcsolatban, mert kérem, az a képtelen helyzet állt elő ismét, h ogy megint csak nem terjesztett be a kormány hatásvizsgálatot egy olyan ügyben, ami 2000 milliárd forintot érint, és amelynek egyedül a kamattöbblete a következő évben 300 milliárd forint lesz. Tehát az egész költségvetést olyan irányba viheti el, amelynek tragikus következményei lesznek, de megfelelő hatásvizsgálat nincs. A Független Kisgazdapárt kifogásolja azt is, hogy a tervezett változtatásokat tulajdonképpen már valamennyi, most tárgyalt törvénynél mint elfogadottat veszi tekintetbe a kormányzat, hisz en az államháztartási törvényen, a költségvetési törvényen és a jegybanktörvényen is keresztülvezettetett ez a változás, holott ennek a formális elfogadása még nem történt meg. Mi formális változtatásnak tartjuk, hogy a 100 millió USAdollárnál kisebb külf öldi követelések értékesítésénél bonyolultabb fogalmazás mögé rejti el az eddigi olyan jogosítványait a kormány, amelyeket mi már több alkalommal kifogásoltunk, hiszen úgy használja ezeket a bonyolultabb kifejezéseket, szövegkörnyezetet, hogy az az álcázás t szolgálja, mert a pénzügyminiszter korábbi jogosítványai megmaradnak. Ami ennél is szomorúbb, fennmarad az a gumiszabály is, amely szerint a külgazdaságpolitikai megfontolások és a hosszú távú költségvetési szempontok, tehát megfoghatatlan gumiutalások, ezek alapján a pénzügyminiszter a külfölddel szembeni követelésekből engedményeket adhat, ha azok lejártak vagy bizonytalan okból a megítélése szerint kétségessé váltak. Ez a jogosítvány már ugyan létezett a törvényben korábban is. Mi akkor is kifogásoltu k ezt, most is kifogásoljuk, és az ország nyilvánosságának figyelmét felhívjuk, hogy ez súlyos visszaélésekre adhat alkalmat. Változtatásnak
