Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2718 A kormány javasolja, hogy a közpénzekkel gazdálkodó, az Országgyűlé s, a kormány által alapított közalapítványok - ideértve a médiaközalapítványokat is , az Országos Rádió- és Televíziótestület és a Műsorszolgáltatási Alap kincstári számlatulajdonosként kötelező jelleggel csatlakozzanak a kincstári rendszerhez. A kincstá r új szolgáltatásai közül külön is kiemelendők a következők: a kiemelt előirányzatokra kiterjedő előzetes előirányzati fedezetvizsgálat bevezetése, amely az egyik kincstári alapfunkció, az előirányzott gazdálkodás előfeltétele; kiadási előirányzatokat terh elő kötelezettségvállalások és a bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző bevételi előírások nyilvántartása; a fejezeti kezelési előirányzatokat érintő feladatfinanszírozás elindítása, amely a kincstár likviditás- és készpénzmenedzselésének hatékonys ágát javítja; a költségvetési fegyelem erősítése, az előirányzatok betartása érdekében a kincstári körbe tartozó szerveknél esetlegesen kialakuló jelentős mértékű tartozásállományok kezelésére, felhalmozódások megelőzésére, az ilyen helyzetbe került intézm ények gazdálkodásának operatív felügyeletére a kormány javasolja létrehozni a kincstári és önkormányzati biztosok rendszerét. A tartozásállomány fennállásáig csak a kincstári biztos ellenjegyzése mellett vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthe tő kifizetés. A kincstári biztost a pénzügyminiszter jelöli ki az érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjével egyetértésben. A módosítási javaslat szerint a kormány irányítási és felügyeleti hatáskörébe nem tartozó szervek és testületek esetében a kincstári biztost a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés jelöli ki. A helyi önkormányzati, költségvetési szervek tartozásállományai kezelésére az érintett önkormányzat köteles a kincstári biztossal azonos hatáskörű önkormányzati biztost kijelölni. A t isztelt Ház előtt lévő jegybanktörvény módosításában foglaltakkal összhangban a Pénzügyminisztérium és az MNB közötti feladatmegosztás változásából és az adósságcseréből következően a kincstár felhatalmazást kapna a külföldi másodpiaci és a kamat- és árfol yamkockázatot csökkentő műveletekre. (9.30) Tisztelt Ház! Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányra egyre nagyobb felelősség hárul az államháztartás egyensúlyi követelményeinek érvényesítése terén. Ennek a megnövekedett felelősségnek m egfelelő mértékben szükséges a kormánynak rendkívüli költségvetési helyzetekben az előirányzat módosítási jog- és hatáskörét is kiterjeszteni annak érdekében, hogy ilyen intézkedésre mindazokban az államháztartási alrendszerekben is legyen lehetősége, ahol jelentős egyensúlyi problémák kialakulhatnak. Ezért a javaslat az elkülönített pénzalapokra és a társadalombiztosítási alrendszerre is kiterjeszti a törvényi felhatalmazás hatályát, természetesen kizárólag az Országgyűlés által saját döntési hatáskörben t artott előirányzatok kivételével. Az elkülönített állami pénzalapok és a központi költségvetésben megtervezett egyes fejezeti kezelési célelőirányzatok felhasználása során igen jelentős nagyságrendű közpénzekről születnek döntések. Ezen döntések összehango lása csak kormányszinten valósítható meg. Az államháztartási törvény az alapok vonatkozásában már tartalmaz egy ilyen irányú kötelezettséget az alapokat kezelő miniszterek számára, azonban azt indokolt kiegészíteni az elkülönített állami pénzalapok s a has onló funkciójú fejezeti kezelési előirányzatok összehangolt felhasználásának a kormány hatáskörébe utalt szabályozásával. Az államháztartási törvény fő szabályként előírja, hogy az elkülönített állami pénzalapok felett miniszter jogosult rendelkezni. Az el különített állami pénzalapok közé tartozó Munkaerőpiaci Alap sajátos, önkormányzati jellegű tripartit irányítása az előbbi általános szabálytól való eltérő előírás a miniszteri rendelkezési jog megosztását teszi szükségessé. Ezen egyedi kivételes megoldás, amelynek részleteit külön törvény szabályozza, a jogi lehetőséget az államháztartási törvény módosítási javaslata teremti meg.
