Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HATVANI ZOLTÁN, a gazdasági bizottság előadója:
2719 Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszak tapasztalatai egyértelművé tették, hogy tisztázni kell a társadalombiztosítási alrendsz er költségvetését, beszámolási eljárásrendjét, a kormányzati és önkormányzati hatásköröket. Erre a kezdeti döntéseket az Országgyűlés a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról, illetőleg azok pénzügyi alapjairól szóló törvények ez év eleji módosít ásával hozta meg, melynek az államháztartási törvényben való megjelenítése semmiképpen nem kerülhető meg. Az államháztartási törvény módosítása három fő kérdésben érinti a társadalombiztosítási alrendszert. Az első, amelyre az előbbiekben már utaltam, a tá rsadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzatai módosításával összefüggő, rendkívüli költségvetési helyzetben gyakorolható kormányhatáskör, természetesen az Országgyűlés által lehetővé tett előirányzatok körében. A második kérdéskör a társadalombiztos ítás pénzügyi alapjai tervezési és beszámolási feladatainak a központi költségvetéssel időben és tartalmilag összehangolt szabályozása. Idetartozik a kormánynak az alapok tartalékait érintő javaslata. Az alapok likviditási tartaléka a jelenlegi szabályok s zerint - amikor az alapok gyakorlatilag korlátozás nélkül bejárhatnak a kincstári egységes számlára - nem értelmezhető. A funkcióját vesztett likviditási tartalék helyett a központi költségvetés általános tartalékához hasonló költségvetési típusú, a kiadás i főösszeg meghatározott százalékában jóváhagyott tartalékot javasol a kormány bevezetésre, amelynek felhasználásával kapcsolatosan a tartalék meghatározott mértékű és célú igénybevétele esetén a kormány egyetértési jogát is indokolt előírni. A kormány jav asolja továbbá az alapok, befektetett eszközök hozama tartaléka és a tartósan befektetett eszközök tartaléka megszüntetését is, mivel ezek valóságos tartalékfunkciót nem teljesítenek, a megfelelő elkülönítésre a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak szá mvitelében szükséges gondoskodni. A harmadik kiemelendő kérdés, hogy az államháztartási törvény új szabályaival való összhang megteremtése mellett a kormány javasolja a társadalombiztosítási önkormányzatok kormányrendeletekkel kapcsolatos egyetértési jogán ak megszüntetését, és helyette általános véleménynyilvánítási jog megfogalmazását. E rendelkezés alól - természetesen - kivételt képeznek a külön törvényben biztosított egyetértési jogok. A szabályozás ilyen módosítása felel meg a társadalombiztosítási ala pok költségvetésével kapcsolatos kormányfelelősség kimondásának. A társadalombiztosításra vonatkozó új államháztartásbeli rendelkezésekkel összhangban módosítani szükséges a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény néhány rendelkezését is. Tisztelt Ház! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény javasolt módosítását vitassa meg és fogadja el! Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm államtitkár úr előterjesztését. Most megadom a szót Hatvani Zoltánnak, a gazdasági bizottság előadójának, a bizottsági vélemény ismertetésére. DR. HATVANI ZOLTÁN , a gazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság, megtárgyalva az államháztartási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, nagy többséggel elfogadásra és az általános vita lefolytatását javasolja. Megállapította a bizottság többsége azt, h ogy helyes az, hogy az alrendszerek körének bővülésével a számlakapcsolatok körét is bővíti az államháztartás pénzügyi rendszere és a különböző alrendszerek között. Külön kiemelték a felszólalók a bizottsági vita során azt a tartalmi, minőségi változást, a mely egyértelműen a számlakapcsolatok szigorítása irányába mutat. Így különösen fontosnak és helyesnek
