Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 16 (200. szám) - A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
255 munkaszerződés írásba foglalását, ami jelentősen megkönnyítheti az ellenőrz ést végző személyek feladatait. Ugyan utaltam korábban a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályra is, amely előzetes bejelentési kötelezettségét bővítette a munkavállalás szempontjából, valamint a foglalkoztatás előseg ítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rögzítette a Munkaügyi Központ hatósági ellenőrzési tevékenységét, és felhatalmazást adott a munkaügyi miniszternek a foglalkoztatási nyilvántartásról, valamint a rendbírságról szóló rend elet megalkotására. Tisztelt Országgyűlés! A feketegazdaság elleni jogalkotási feladatokról szóló 1091/1995ös kormányrendelet A/2. pontjában kimondja, hogy az egységes munkaügyi ellenőrzési rendszer megvalósítása érdekében szükséges a munkaügyi ellenőrzés rendszerének felülvizsgálata és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény kidolgozása. A törvény tervezetének megfelelő szabályokat kell alkalmazni a feketemunka ellenőrzésére is. Korszerűsíteni kell a munkaügyi szabályok megsértése esetén alkalmazható szan kciórendszert. A kormányhatározat hivatkozott pontja végezetül szintén rögzíti, hogy ehhez ki kell alakítani a kötelező munkaügyi nyilvántartás és igazolás egységes rendszerét. A megalkotandó törvény alapvető rendeltetése, hogy az alkotmányban meghatározot t elvek alapján szabályozza a foglalkoztatásra, a munkaviszonyra vonatkozó követelmények állami ellenőrzésének tárgyi, személyi és szervezeti kereteit, az ellenőrzési eljárás rendjét, valamint a kötelességszegések jogkövetkezményeit. A törvény nem csupán a már meglévő munkaviszonyból származó kötelezettségekre, hanem általában a foglalkoztatásra, azaz a munkaviszony létesítésével kapcsolatos kötelességek megtartása ellenőrzésére is kiterjed. Ez azért lényeges, mert a hatályos szabályok alapján a kötelessége k teljesítése ellenőrzésének éppen ez a fázisa hiányzik, és ebből adódóan a feketefoglalkoztatásnak, illetve a munkavégzés ellenőrzése számos esetben véletlenszerű, illetve eshetőleges volt. A foglalkoztatással kapcsolatos szabályok megtartásának ellenőrzé séhez feltétlenül szükséges, hogy az erre vonatkozó jogi háttér megalkotásra kerüljön. A törvényjavaslat tartalmazza a feketefoglalkoztatáshoz, illetve a munkavégzéshez kapcsolódó fogalomrendszert. Rögzíti, hogy alkalmazása szempontjából ki minősül munkav állalónak és ki munkáltatónak, mit jelent az úgynevezett foglalkoztatásra irányuló jogviszony, mit kell munkahelynek tekinteni. A fogalmak kimunkálása során figyelembevételre kerültek az európai országok vonatkozó törvényi terminológiái is. A munkaügyi ell enőrzésre vonatkozó törvény az ellenőrzés állami feladatait határozza meg. Ebből következően a munkaügyi ellenőrzés hatósági ellenőrzés, és nem általában a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, hanem jogszabályban foglalt kötelezettség megtartására képezi t árgyát. Ez egyébként összhangban áll a nemzetközi egyezményekben foglalt elvekkel, így a nemzetközi munkaügyi szervezet 81es számú egyezménye a törvényes rendelkezéseknek az érvényre juttatását fogalmazza meg abból a megfontolásból, hogy a kollektív szerz ődésből származó kötelezettségek megsértése esetére a munkavállaló oldal számára a munkaügyi ellenőrzés igénybevételén kívül egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) A munkavállaló érdek ek védelmét szem előtt tartva a benyújtott törvényjavaslat koncepciójával szemben hangsúlyozzuk, hogy vannak olyan szakmai álláspontok, amelyek a nemzetközi munkaügyi szervezet 81es számú egyezményének 27es §ának körébe tartozónak vélik a választott bír ósági döntéseket és a kollektív szerződéseket is. A nemzetközi munkaügyi szervezet hivatkozott szabálya értelmében a "törvényes rendelkezések" kifejezés magában foglalja a törvényeken és rendeleteken kívül olyan választott bírósági döntéseket és kollektív szerződéseket is, amelyeket törvényerővel ruháztak fel, és amelyek a munkaügyi felügyelők útján érvényre juttathatók. A magyar munkajog azonban ilyen felhatalmazást jelenleg nem ismer. A törvényszerkesztők ezen a ponton - véleményünk szerint - bátrabban me ghaladhatták volna a magyar munkajogi hagyományokat.
