Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
2540 szabályokat kellett volna kidolgozni. Azt gondolom viszont, hogy nagyon rövid idő al att az eljárási szabályokat, amelyek rendkívül garanciális jelentőségűek, ki kell majd dolgozni, és a Házszabály részeként kell elfogadtatni azután, hogyha az anyagi jogi szabály az Országgyűlés elfogadta. Ugyancsak nem vitatta senki - vagy legalábbis nem nagyon vitatták - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos szabályokat. Aggályok elhangoztak, például itt is a mai hozzászólásokban is, hogy vajon például a képviselővel közös háztartásban élő feleségre, élettársra, gyermekre ki lehete terjeszteni a vagyonnyila tkozattételi kötelezettséget. Evvel kapcsolatos aggályok fölmerültek - szerintem joggal vetődtek föl aggályok , de végül is magát azt a megoldási módot, hogy a képviselőn kívül a vele szorosan együtt élő és nemcsak családi viszonyait tekintve vele kapcso latban lévő, hanem vagyoni viszonyait tekintve is vele szoros kapcsolatban lévő személyre, alanyi körre valamilyen módon ki kell terjeszteni a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget. Szinte senki nem vitatta a vagyonnyilatkozat tárgyi körét, hogy mire te rjedjen ki a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség. És végül nem vitatták a képviselőtársaim az érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos szabályokat, tehát azokat, amelyek nem összeférhetetlenek a képviselőséggel, de jó, ha tudnak róla a választók vagy a k özvélemény, hogy milyen jövedelmi viszonyai, milyen foglalkoztatási viszonyai, milyen más szervezeti tagságai egyesületben, társadalmi szervezetben, köztestületben vagy más szervezetben, betöltött pozíciói vannak. Ezek azok, amelyek nem összeférhetetlenek, tehát összeférnek a képviselőséggel, viszont jó tudni róluk. Vita három kérdésben vagy témakörben alakult ki. Nem volt meglepő, mert az előkészítés során is ugyanebben a három kérdésben volt elsősorban vita, illetve szakmai fórumokon is ezekkel kapcsolatb an alakultak ki a legélesebb véleménykülönbségek. Az első a gazdasági összeférhetetlenség szigorúsága, terjedelme volt, ez a témakör váltotta ki a legélesebb vitát, és itt tapasztalható a leginkább homlokegyenest ellentétes álláspontoknak a fölvetése. A má sodik a vagyonnyilatkozat és a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos nyilvánosság kérdése, amit érintett most például Demeter képviselőtársam is: kiknek a számára legyen nyilvános a vagyonnyilatkozat, illetve a bejelentési kötelezettség alá eső egyéb vi szonyoknak köre? Nyilvánvalóan, hogy attól függően, hogy hogy oldjuk meg a nyilatkozattételi kötelezettségnek a személyi körét és a tárgyi körét, a szerint változhat a nyilvánosság köre. Mennél inkább ezt leszűkítik, annál inkább nőhet a nyilvánosság köre, azoknak a köre, akik hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz. Ha rendkívül részletes lesz a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség, akkor okkal vetődik föl az az aggály, hogy a személyiségi jogokat, az úgynevezett információs önrendelkezési jogot sérti egy po nton túl az, hogyha a képviselőnk minden, vagyonával, vagyoni helyzetével, kapcsolatával összefüggő információt köteles megadni, illetve ezt az információt mindenki megszerezheti. (18.40) S végül a harmadik, nagy vitát kiváltó kérdés, ahogy korábban az elm últ egyéves, másfél éves vita során is, az a gazdasági összeférhetetlenséggel kapcsolatos hatályba léptető szabály. Hangsúlyozom még egyszer, hogy a gazdasági összeférhetetlenséggel kapcsolatos hatályba léptetési szabály adott okot vitára, mert az összes t öbbi összeférhetetlenségre vonatkozó hatálybalépést illetően, a tervezetben szereplő megoldást nem vitatta senki, mert ott azonnali hatályba léptetésről van szó. Egykét mondatot, egykét gondolatot a három fő témakört illetően. Magyarországon az a helyzet a gazdasági és érdekeltségi összeférhetetlenséggel kapcsolatban, hogy bizonyos specialitással, specifikummal rendelkezik ez a témakör a magyar társadalmi, politikai, gazdasági helyzet specifikumaiból adódóan. El kell hogy mondjam azt, amit kollégáim, képv iselőtársaim is tudnak, hogy a vagyoni és érdekeltségi összeférhetetlenség a világon mindenhol, minden országban rendkívül éles vitákat kavart. Egyegy botrány, egyegy összeférhetetlenségi probléma feléleszti ezeket a vitákat, és az újságok első oldalaira kerülnek az ezzel kapcsolatos viták. A megoldási módokat tekintve pedig hihetetlenül sokféle megoldással találkozunk.
