Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
2541 Magyarországon ezt az általános érdeklődést és közérdeklődést még tetézi az, hogy Magyarországon egy induló helyzet van, hiszen 50 év után most készül először átfogó összeférhetetlenségi törvény. Tehát jogalkotási szempontból nem lezáró szakaszban, nem egy kontinuitást biztosító, meglévő törvényt revidiáló szakaszban vagyunk, hanem az első átfogó összeférhetetl enségi törvény megalkotásának az időszakában, ami megnehezíti természetesen a törvénynek az elfogadását, illetve a törvénytervezetben foglalt megoldásoknak a fogadtatását. A második speciális magyar helyzet az az, ami kihat a vitára, hogy a társadalom egy olyan átmeneti időszakban van, amikor a hatalmi viszonyok, a szervezeti hatalmi viszonyok, a gazdasági viszonyok, a tulajdonosi viszonyok, a rétegviszonyok olyan mértékben és olyan gyorsan változnak, amikor is szigorú, stabil és egyértelmű szabályokat hozn i erre a nagyon bonyolult, nagyon heterogén és nagyon sok tekintetben kiszámíthatatlan folyamatra hihetetlenül nehéz. Meg kell várni, amíg valamennyire a gazdasági, hatalmi, politikai, szervezeti és tulajdonosi viszonyok valamennyire leülepednek. Akkor leh et stabilabb szabályokat hozni. Ez főleg annak kapcsán vetődött föl, hogy a törvénytervezet nem rendelkezik arról, hogy a magántulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető pozícióit illetően legyeneke összeférhetetlenségi szabályok, illetve azáltal, hogy nem rendelkezik, nem kívánja egyelőre - egyelőre! - az összeférhetetlenséget erre a területre kiterjeszteni. De nekem is meggyőződésem, hogy előbbutóbb az Országgyűlés találkozni fog ezzel a problémával, és szigorítani kell az összeférhetetlenségi szabály okat a magántulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető pozíciói tekintetében is. Eltérnek a vélemények, itt az általános vitában is elhangzott, azt illetően, hogy vajon az átmenetiségre tekintettel az elején kell nagyon szigorú és nagyon széles területre kiterjedő összeférhetetlenségi szabályokat hozni, és később azokat enyhíteni vagy fordítva, kezdetben mérsékelt szigorúságú összeférhetetlenségi szabályokat kell hozni, és később kell azokat szigorítani. A törvénytervezetben ez utóbbi megoldást választott am. Úgy gondolom, hogy az előbb elmondott átmenetiségre tekintettel, mérsékelt szigorúságú összeférhetetlenségi szabályokkal kell elindulni, amely összeférhetetlenségi szabályokat - főleg a gazdaság vonatkozásában - kéthárom év múlva akár, lehet szigoríta ni. Akkor, amikor stabilabb, leülepedettebb tulajdonosi, politikai, hatalmi és egyéb viszonyok alakulnak ki Magyarországon. A nyilvánosságot illetően, főleg a vagyonnyilatkozat és az érdekeltségi viszonyok nyilvánosságát illetően. el kell mondani, hogy enn ek a nyilvánosságnak több funkciója van. Az egyik funkciója az ellenőrzés, a kontroll lehetősége. A képviselő személyét illetően, a választók részéről, a közvélemény részéről, a társadalom részéről, a különböző pártok képviselői részéről. Ez az egyik funkc iója a nyilvánosságra hozatalnak. Ellenőrizni lehessen, kontrollálni lehessen a képviselőnek mind a vagyongyarapodását, mind pedig az érdekeltségi és egyéb viszonyait. A másik az, hogy garanciát ad a képviselőnek arra vonatkozóan, hogy ne lehessen őt alapt alanul vádolni akár érdekeltségi viszonyait illetően, akár jövedelmi viszonyait illetően, mert hiszen minden egyes adatot meg lehet találni a vagyon- illetve az érdekeltségi nyilatkozatában. Tehát védve van méltatlan és alaptalan gyanúsítgatásokkal szemben . Harmadrészt viszont a nyilvánosság bizonyos értelemben kiszolgáltatottságot is jelent. Ne felejtsük el, ha olyan részletes lenne a vagyonnyilatkozat és az érdekeltségi nyilatkozattételi kötelezettség, mint amelyet sajtóban néhányan követelnek, mint amely et néhány képviselőtársunk is fölvetett, és mindezek mindenki számára nyilvánosak lennének, akkor nem egyszerűen átláthatóak lennének a képviselőnek a vagyoni és jövedelmi vagy érdekeltségi viszonyai, hanem tulajdonképpen megszűnne az autonómiája, megszűnn e az információs autonómiája, kiszolgáltatottá válna. Tehát nemcsak nyilvánossá, hanem kiszolgáltatottá válna a képviselő az összes rá vonatkozó adatot illetően. És ne felejtsük el, hogy ilyen kötelezettsége a politikában, a közéletben szereplőket leszámít va senkinek nincsen a világon. Nem véletlen, hogy az adóbevallásra vonatkozó szabályok a legszigorúbb titoktartási kötelezettséget előíró szabályok.
