Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
2539 embereknek a választási kényszeréről van szó sok esetben, k ivéve az úgynevezett méltatlansági összeférhetetlenség eseteit. Talán van felelősségünk abban, hogy a közvélemény előtt tisztázzuk, hogy mire való és mire nem való az összeférhetetlenségi törvény. Mert valóban, az összeférhetetlenségi törvény nem korrupció ellenes jogintézmény, nem büntetőjogi jogintézmény. Megvannak a megfelelő büntetőjogi intézmények, amelyekkel mind a korrupciót, mind pedig a befolyással üzérkedést és ehhez hasonló bűncselekményeket büntetni lehet. Mutatja a félreértéseket is az, hogy nag yon sokan valami deus ex machinaként gondolják, egy olyan eszközként gondolják el az összeférhetetlenségi törvényt, amely majd megtisztítja a politikát az oda nem való jelenségektől. Mutatja az is, hogy a Tocsikügy kapcsán útonútfélen mindenki, kivéve a képzett jogászokat, mindenki összeférhetetlenségi problémáról beszélt, és mindenki azt ígérte, na majd ha lesz összeférhetetlenségi törvény, akkor nem lesznek a Tocsikügyhöz hasonló ügyek. A képzett jogászok elmondták, hogy semmi köze nincs a képviselői ö sszeférhetetlenséghez az ÁPV Rt.nél nyilvánosságra került ügynek. Egyetlenegy összeférhetetlenségi tartalma nincs annak az ügynek, mindenféle más tartalma van, csak összeférhetetlenségi tartalma nincsen. Néhány reflexiót hadd mondjak el az általános vitáv al kapcsolatban az eddig általam megismert vagy itt szóban most megismert, elmondott módosító indítványokra természetesen majd a részletes vitában tudok kitérni. Ezért csak néhány általános reflexiót tennék az általános vitával kapcsolatban. Nyilvánvaló az , hogy az általános vitában szinte minden hozzászóló azzal foglalkozott elsősorban, hogy mire való egyáltalán az összeférhetetlenség, miféle jogintézmény ez, mi az alapvető célja, mi az alapvető funkciója az összeférhetetlenségnek. Azt gondolom, hogy az er ről való beszélgetés, vitatkozás nem volt haszontalan, mert végül is a törvény szakmai kiérleltségét javítja és növeli. Ugyancsak nagy hangsúllyal esett szó - és nagy terjedelemben - arról, hogy hogyan lehet megakadályozni a gazdasági, politikai és más poz ícióknak a nemkívánatos összefonódását, amely végül is hatalomkoncentrációhoz vezet. És hiába vannak intézményesen szervezetileg elválasztva a hatalmi ágak, ha perszonálisan nincsenek elválasztva ezek a pozíciók, akkor bizony a hatalom elválasztásnak a lén yege, ugye, amire kitalálták ezt, kitalálta már Arisztotelész, Locke és Montesquieu, nem érvényesülhet, nevezetesen a hatalomkoncentrációt nem tudja megakadályozni. Holott az a lényege mind az összeférhetetlenségnek, mind pedig az intézményes szervezeti sz intű hatalommegosztásnak, hogy a hatalomkoncentrációt mint a demokráciára legveszélyesebb jelenséget megakadályozza. Ugyancsak nagy terjedelemben szólt szinte mindenki arról, hogy hogyan lehet biztosítani azt, hogy a képviselő társadalmi viszonyairól, kapc solatairól, szervezeti, hatalmi, pozicionális, jövedelmi, vagyoni munkaviszonyairól a választók, illetve a közvélemény megfelelő információkat kapjon. Azt gondolom, hogy valóban ez volt a három legfontosabb kérdés; nemcsak erről esett szó természetesen az általános vitában. Talán nem túlzás, hogyha azt mondom, hogy a törvénytervezet nagy részével egyetértettek a képviselőtársaim. Ha másból nem, abból kiderült, hogy nem vitatták azokat a részeket, amelyekkel kapcsolatban akár az előzetes hatpárti egyeztetése ken, akár pedig más fórumokon egyetértés alakult ki. Ilyen volt például a szervezeti vagy politikai összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok köre. A sajtó és a képviselői pozíció összeférhetetlenségével kapcsolatos tervezetek vagy a tervezetnek ezt a rész ét szintén senki nem vitatta. Ugyanígy a méltatlansági összeférhetetlenséget vagy a kijárói összeférhetetlenségi eseteit és a tilalom módját, illetve az idevonatkozó tervezeti részt senki nem vitatta. Az eljárási szabályokkal kapcsolatban sem vetődtek fel aggályok, igaz, hogy nagyon kevés eljárási szabályt tartalmaz ez a tervezet, mert ez egy anyagi jogi szabály, és utal is arra a tervezet, hogy az eljárási szabályokat a Házszabály önálló fejezeteként majd az anyagi jogi jogszabály elfogadása után kell kido lgozni. Azért nem lehetett párhuzamosan kidolgozni, mert nyilvánvaló volt, hogy jó néhány kérdésben azért elég élesen eltérnek az álláspontok, és akkor alternatív eljárási