Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
2532 Ebben viszont elszalasztotttuk a kedvező pillanatot, mert itt a társadalom még '9091ben elfogadta volna, hogy a többpártrendszer azzal jár, hogy a pártoknak van székháza, azzal jár, hogy a pártoknak van finanszírozása, és az is teljesen természetes, hogy a párt nem tud megélni abból, amit a tagjai tagdíjként fizetnek. Tehát valamilyen módon - más módon - a pártokat finanszírozni is kell, és ha viszont megprób álja magát a szürkeszférában finanszírozni, akkor viszont megint jön az a bizonyos ügy, aminek a nevét most nem mondanám ki. Persze lehetne megint pártoskodni, mert az első két év - itt ültünk '92ig a magyar Országgyűlésben - az azzal telt el, hogy azt g ondolták sokan, hogy az átalakult MSZPnek mint állampárti maradványnak a vagyonmegfosztása az majd megoldja a többi pártnak az infrastruktúráját, majd utána a Fidesz járt pórul, meg az MDF, mert emlékszünk rá, hogy '9394ben pedig az ő székházügyük volt az, ami itt a magyar parlamentben eléggé rosszízű vitát váltott ki. De hát most pedig mondhatjuk, hogy most meg a másik oldal - a mostani kormánypártok - van nehéz helyzetben, de én azt gondolom, hogy nem állunk meg, és nem hozzuk meg az összeférhetetlensé gi törvény után a többpártrendszer infrastruktúrájára, valamint a pártok finanszírozására vonatkozó megfelelő törvényeket és szabályokat, és nem jönnek létre megfelelő megállapodások, akkor ebben a parlamenti ciklusban már nem sok haszna lesz ennek a törvé nynek. Beszéltem már róla, de itt meg is említeném azt, hogy ennek a bizonyos megroggyanásnak, ami most a magyar parlamenti munkát - remélem, hogy ideiglenesen és átmenetileg - jellemzi, amit én inkább egy egyfajta lélektani megroggyanásnak neveznék, ennek az is az egyik jele, hogy viszonylag kevés módosító indítvány érkezett még eddig ehhez a törvényhez, és ráadásul viszonylag szűk körből érkeztek módosító indítványok. (18.00) Tehát nem volt ideje a képviselőknek és másoknak, hogy ezekre kellő módon az elő terjesztője mögé, mellé vagy éppen vele szembeálljanak, és elősegítsék, hogy ebbe a törvénybe minél jobb módosítások, egyebek kerüljenek be. Holott ugyan lett volna rengeteg lehetőség, mert az európai minták átnézése alapján is nagyon sok módosító ötlet sz ármazhat, vagy a magyar hagyományokra is, hiszen a magyar közjogi hagyományokban és a magyar politológiai irodalomban óriási irodalma van és hagyománya az összeférhetetlenség szabályozásának. Vannak jó példák is, és vannak persze rossz példák is. Hadd emlí tsem meg a rossz példák között, hogy a mentelmi és összeférhetetlenségi szabályokat, valamint a parlament etikai bizottságát a Rákosiféle garnitúra 1945 és '49 között pontosan a magyar parlamentarizmus felszámolására használta fel. És nem kell feltételezn i persze, hogy megint majd jön valami újabb Rákosi, de arra azért nagyon vigyázni kell, hogy olyanok legyenek az összeférhetetlenség szabályai és az eljárási szabályok, nehogy ezzel bármilyen politikai erő is bármikor visszaélhessen. Ezért tehát nagyon vig yázni kell majd erre - erről a végén még beszélek , hogy nagyon vigyázni kell arra, hogy milyen eljárási szabályok születnek a törvény kapcsán. Vannak persze vegyes példák is, nekem nagyon tetszik például III. Ferdinándnak az az 1649es törvénycikkelye, a mi kizárta az ügyvédeket az Országgyűlésből. Nem akarok persze ötletet adni, remélem nem veszik komolyan a képviselőtársaim, fél óra van, de ez is azt mutatja, hogy nagyon sokféle filozófiával lehet az összeférhetetlenséget szabályozni. Lehet azt mondani, hogy mondjuk nem való bele a bíró, de lehet azt mondani, hogy nem való bele az ügyvéd se, vagy a tanár sem való bele. Arra is lehet egyébként indoklást - nagyon szép indoklást tudnék előadni , hogy egy egyetemi oktató miért nem lett képviselő, hiszen akko r a politológia oktatáson - ez most magamra is vonatkozik - a hallgatókat félre befolyásolja, pártpropagandát fejthet ki az órákon. De volt egyébként a magyar történelemben ilyen is, mint összeférhetetlenségi eskü például. Ami valamikor a jelölés időszakáb an számításba jöhet. A végére néhány anomáliát csak, ami eddig felmerült a vitában. A hatálybalépés. Itt többen azt gondolják, hogy akkor nyerjük meg a társadalom szimpátiáját és akkor lesz ez a törvény jó , hogyha azonnal - mondjuk a részletes vita után - hatályba lép és kő kövön nem marad, és akkor is az mondjuk január 1jétől december 1jétől teljeskörűen érvényes.
