Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
2533 Itt azonban vannak erkölcsi aggályok is. Vane erkölcsi alapja a magyar Országgyűlésnek arr a, hogy megvonja voltaképpen közvetett módon a mandátumát annak, akit az adott tisztsége - állami vállalatnál betöltött tisztsége - ismeretében választottak meg. És mindegy, hogy ez egy vagy - legendák szerint - kilenc, bár ha a módosító indítványok átmegy , akkor ez lehet ötvenkilenc is, felhívnám a képviselőtársaim figyelmét, mert vannak már olyan módosító indítványok, amelyek jobban kiterjesztik, tehát esetleg nemcsak ami 54 százalékunk száll el, hanem mások is rosszul járnak. Ezért én azt mondanám, hogy ez erkölcsileg is aggályos, de alkotmányosan is aggályos, hiszen egy parlamenti választás eredményét megváltoztatja, hacsak eggyel is. Ezek az emberek egykét kivétellel - és most nem akarok neveket mondani , akik például ismereteim szerint érintettek, ez ek a kampány során elmondták, mindenki tudta róluk, hogy ők kik, tudták, hogy ők állami vállalat vezetői, és úgy választották meg őket - még egyszer mondom, van egykét kivétel , de a 80 százaléka ezeknek a veszélyeztetett embereknek már a választások ide jén is ugyanebben a helyzetben volt. A törvénynek az a logikája, hogy minél államibb, annál gyanúsabb. Tehát a módosító indítványok jelentős részének is ez a logikája. Azt mondják sokan, hogy az a gyanús képviselő, aki állami cégeknél van lekötelezve. Lehe tne egyébként fordított logika is, mondhatnám azt, hogy az a gyanúsabb képviselő, aki magánérdekeltségeknél van lekötelezve, mert akkor viszont egy magán érdekcsoport véleményét hozza be a parlamentbe. És meg lehetne indokolni, és azt mondanánk, hogy - sőt a magyar Országgyűlésnek van egy felelőssége azért, hogy az állami tulajdon, ami megmarad, az nagyobb kontroll alatt legyen, ezért tehát lehetne egy olyan filozófiáról is összeférhetetlenségi törvényt csinálni, hogy logikus, hogy az állami vállalatoknál a parlamenti képviselők ott lehessenek a felügyelőbizottságban, viszont ne lehessenek ott a magánban. És hogy nem is mondtam akkora badarságot, tisztelt képviselőtársaim, ha valaki végiggondolja, hogy mi folyik ma az önkormányzatoknál, pontosan ezen logika szerint az önkormányzatok az önkormányzati vállalatokba a képviselők önmagukat teszik be, mégpedig azzal a logikával, hogy az önkormányzat felel az önkormányzati vállalatokért, tehát akkor az a logikus, hogy az országgyűlési képviselő, elnézést, az önkormá nyzati képviselő kerüljön oda. Tehát azt gondoltam, hogy ez csak egy ilyen elrettentő példa, de nem így van, hanem ez így is működik. S akkor mindjárt felmerül a kérdés, hogyha tovább gondoljuk és az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére is majd születnek törvények vagy önkormányzati szabályok, akkor ott nagy baj lesz, mert az önkormányzati képviselő viszont még az országgyűlési képviselőnél sokkal gyengébb módon egzisztenciálisan függetlenített ember. Tehát, ha őket mondjuk eltiltjuk az önkormány zati vállalatokban való felügyelettől ezen törvény logikája mentén, akkor aztán megnézhetjük, hogy mi lesz az önkormányzati testületekkel. Mellesleg persze nem mintha én pártolnám azt, hogy feltétlenül csak önkormányzati képviselő üldögéljen benn az önkorm ányzati vállalatok felügyelőbizottságába. Most ennek ellenére ezt az ügyet azért is említem, mert nagyon sok módosító javaslat - viszont erről majd a részletes vitában még bőven beszélhetünk - az a magánszféra felé és a civil szféra felé kezdi elvinni megi nt csak az összeférhetetlenséget. Tehát summa summarum, most úgy fordítom, ahogy a Daróczy Zoltán képviselőtársam a múltkor is mondta, hogy ennek ellenére, hogy tehát el tudok képzelni más logikát is, de ha már ennél a logikánál maradtunk, akkor támogassuk az eddigi egyeztetésekben kialakult álláspontot, tehát az állami, fogadjuk el azt, hogy minél államibb, annál gyanúsabb, és ne próbáljuk a törvényt kiterjeszteni olyan irányba, ami azzal fenyeget, hogy vagy ha lesz törvény, akkor összedől az egész mostani magyar parlament, vagy akkor mérgében a parlament nem szavazza meg, és akkor nem lesz törvény, és ez is a következő parlamenti ciklusra marad. A másik, hogy néhány kérdést nem lehet megoldani ebben a törvényben, például többen mondták azt, hogy a jelöltek re is vonatkozzanak ezek az összeférhetetlenségi szabályok, az csak a választójogi törvénynél el kell azon gondolkodni tehát, és ennek a törvénynek lesz egy olyan hatása, hogy a választójogi törvényben is majd végig kell vezetni azokat a módosításokat, his zen az a logikus,
