Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló, 1991. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HIDASI REZSŐ (MSZP):
2518 drámaian fog almazva a kérdés az, hogyan védekezhetünk a jegybank függetlenségének nem szándékolt mellékhatásai ellen. A jegybanki függetlenség elvét egyébként nincs okunk elvetni; vagyis ha úgy véljük, hogy a szóban forgó gazdaságpolitikai elv alkalmazásának előnyei g lobálisan túlsúlyban vannak, nem szándékolt káros mellékhatásokkal szemben, akkor csak olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyek további fékekkel és ellensúlyokkal egészítik ki a fékek és ellensúlyok létező rendszerét. Praktikusan ez azt jelenti, a függetle n jegybank esetleges gazdaságpolitikai ámokfutásának úgy lehet elejét venni, hogy olyan jogi intézményi környezetet teremtünk, amely szavatolja a jegybank elszámoltathatóságát, és működésének átláthatóságát. A jegybanki függetlenség korlátainak interpretác iója szempontjából paradigmaértékűnek látszik például az a törvény, amely az 1980as évek vége óta ÚjZélandon szabályozza a jegybank - Reserve Bank of New Zealand - működését. A jegybanki törvény itt konkrét inflációs célkitűzések meghatározását írja elő a jegybank számára. Ezekről a célkitűzésekről a jegybank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg egymással. És a megállapodásukat nyilvános egyezményben rögzítik. A jegybanknak a törvény értelmében félévenként nyilvánosságra kell hozni monetáris politik ai szándékait, és a meghirdetett céloktól való eltérés nyilvános vizsgálat és vita során kell megvédelmeznie. Ráadásul a jegybank elnöke személyesen - gyakorlatilag: állásával - felel a monetáris politika célkitűzésének megvalósításáért. A jegybank függetl enségét hasonló szellemben korlátozhatná egy olyan törvényi vagy alkotmányos előírás is, amely megengedné, mondjuk a jegybank elnöke "politikai" vagy "gazdaságpolitikai alkalmatlanság" címén történő fölmentését, ám ezt valamilyen minősített, például kéthar mados parlamenti többség szavazatához kötné. A törvényjavaslattal kapcsolatban nemcsak azok a problémák merülnek fel, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz, hanem azok is, amelyek valamilyen okból nem kerültek be a törvényjavaslatba, de amelyeket a jegyban k működésének tapasztalatai alapján feltétlenül rendezni kellett volna. A Nemzeti Banktörvény 84. §ának (1) bekezdése szerint az MNBnek el kell idegeníteni azon gazdasági társaságban meglévő részesedését, amelyek devizajogszabályok alkalmazásában belföl dinek tekintendők, illetőleg ilyen gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet. A Nemzeti Bank azonban nem idegenítette el a CIB Bankban meglévő tulajdoni hányadát, valamint a bankban megszerzett közvetett tulajdonát. Ez utóbbi esetben a jogi helyzet t eljesen világos, a Magyar Nemzeti Bank nem rendelkezhet még közvetett tulajdonnal sem ebben a pénzintézetben. A CIB Bank esetében a tulajdoni részesedés jogszerűségét azzal szokás alátámasztani, hogy ez egy offshore bank, így a devizajogszabályok alkalmaz ásában nem tekinthető belföldinek. Ez az indoklás két szempontból sem állja meg a helyét. Az első szempont etikai. Sehol a világon nem ismert olyan jegybank, amely úgynevezett offshore bankot tulajdonol. A nemzetközi pénzvilág mérvadó személyiségei megleh etősen furcsállják, hogy a Magyar Nemzeti Bank ilyen vállalkozásban jelentős tulajdonrésszel rendelkezik. A másik szempont jogi, mivel a magyar jogi szabályozás, a társasági adóról szóló törvénnyel pontosan meghatározott offshore tevékenységet folytató ga zdasági társaságok lehetőségét, úgy az alapításra, mint a működésre vonatkozóan. A CIB Bank tevékenységében nem felel meg az offshore cégekkel szemben támasztott jogszabályi feltételeknek - tudniillik: a Magyar Köztársaság területén végzi tevékenységét, h itelez, betétet gyűjt és a többi - ezért hibás az a jogi álláspont, amely a CIB Bankot offshore cégként kívánja meghatározni. Mivel tehát a CIB Bank nem offshore cég, így a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója módosító indítványt ad be, amelynek célja, hogy a Magyar Nemzeti Bank a küldöttgyűlésén, közgyűlésén értékesítsen ezen részesedését. Összefoglalva tehát a törvényjavaslat egészét, az állapítható meg, hogy a javaslatban foglaltak kisebb módosítással támogatandók, de a Magyar Nemzeti Bank prof iltisztítását tovább kell vinni
