Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló, 1991. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
2510 Itt föl szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ez az alkotmányos előírás igencsak formálisan valósul meg az utóbbi években, mert a parlament ezt a beszámolót nem szokta napirendjére tűzni, hanem ez bizottsági szinten történik meg, ami tulajd onképpen jogilag, tisztán jogilag nézve, eleget tesz ennek az alkotmányos követelménynek, azonban mi semmiképpen nem tartjuk ezt elegendőnek, tekintettel mindezekre a gondokra, amik most az országra, hogy így mondjam, rászakadtak, egy kis túlzással, szüksé gesnek tartjuk, hogy a parlament plenáris ülése előtt történjék majd meg ez a beszámoló és ennek a megvitatása évenként. Az előttünk álló törvénymódosításnak lényegében két fontos része van. Az egyik a Magyar Nemzeti Bank és a költségvetés kapcsolatának te ljesen újrarendezése, a másik pedig bizonyos szervezeti változások a Magyar Nemzeti Bank felépítésében, illetőleg viszonyában a többi pénzintézetekhez. Az első kérdés nyilván a jelentősebb. A Magyar Nemzeti Bank és a költségvetésnek, mondhatni teljesen újs zerű kapcsolata, azért merem ezt mondani, hiszen évek, sőt évtizedek óta egészen más volt ez a kapcsolat, tehát ez a törvényjavaslatban lévő, megjelenített új kapcsolat, a mi véleményünk szerint mindenképpen beleilleszkedik abba a fejlődési folyamatba, ame lyben ez az ország van, és az átalakulásnak ezt a lépést meg kell tennie. Meg kell tennie annál is inkább, mert az Európai Unióhoz kívánunk csatlakozni, és az európai uniós csatlakozás is megkívánja ennek a lépésnek a megtételét. Tudomásunk szerint ezeken a kérdőíveken, amelyeket a csatlakozással kapcsolatban a kormánynak ki kellett tölteni, szerepel az az ígéret, hogy itt a törvényjavaslatban szereplő módon rendezi az MNB és a költségvetés kapcsolatát. Ezt mi messzemenően támogatjuk, tehát ezzel nincsen se mmi gondunk. Tehát lényegében egyetértünk azzal, hogy az MNB és a költségvetés kapcsolata úgy változzon, hogy az MNB a továbbiakban már nem nyújthat hitelt a költségvetésnek, és állampapírt közvetlenül nem vásárolhat. Amivel kapcsolatban azonban aggályunka t kell kifejezni, az az, hogy helyese ennek a valóban, nem túlzással mondom, korszakalkotó lépésnek az egyszeri megtétele, hiszen az EUkérdőívekben szereplő magyar válasz sem azt helyezte kilátásba, hogy most azonnal ezt a lépést megtesszük. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy a folyamatosság lenne célravezetőbb. Pénzügyminiszter úr expozéjában azt fejtegette, hogy ez a lépés pusztán technikai jellegűnek fogható fel, hiszen az egyesített államháztartási mutatók szempontjából a Magyar Nemzeti Banknál lévő helyzet , költségvetésben lévő helyzet, hozzáteszem, a társadalombiztosítási alapoknál lévő helyzet teljesen összesítetten jelenik meg, tehát ilyen értelemben ez a változtatás csak technikai jellegűnek számít. Mi úgy gondoljuk, hogy akkor, amikor egy ilyen lépés m egtörténik - és itt lényegében azzal kell szembenéznünk, a költségvetési vitában ezzel külön mindenki foglalkozik, majdnem mindenki , hogy a költségvetésre egy ilyen nagy mennyiségű összeg rázúdul és a kamatterhek igen jelentősen megnövekednek, akkor mi n em tudjuk teljesen osztani a pénzügyminiszter úrnak azt az optimizmusát, hogy itt szó sincsen a makroegyensúly megbomlásának a lehetőségéről, illetőleg, hogy ez a lépés ezt nem veszélyezteti. A kamatterheknek - most a költségvetésen belül maradva - ilyen mértékű növekedésével kapcsolatban aggályunkat fejezzük ki, ezért azt javasoljuk, hogy ez a lépés folyamatos legyen, mondjuk, két, vagy esetleg három éven belül történjék meg. Maga az a tény, hogy ez a probléma, tehát az MNB veszteségének a problémája, az adósságcserének a problémája most elég hirtelenszerűen jött be a magyar közéletbe, a közgazdasággal foglalkozók körébe is, mint hallottuk az előbbi hozzászólásban, a szaksajtó sem áll teljesen egyértelműen a kormány szándéka mögött, tehát eddig együtt éltü nk azzal a helyzettel, hogy van a nulla kamatozású államadósság, amely ott az MNBnél lényegében elfekszik, amit valóban meg kell szüntetni, még egyszer hangsúlyozom, hogy teljesen annak a hívei vagyunk mi is, hogy ez szűnjön meg, és az az állapot következ zék be, amit ez a törvényjavaslat is, és a költségvetésnek a megfelelő részei is megcéloznak, tehát hogy ez bekövetkezzen, azonban úgy gondoljuk, hogy éppen a gazdaságnak, a makroegyensúlyhelyzetnek a
