Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. NACSA JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ):
2472 DR. NACSA JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyszerre van jelen a vidéket sújtó agrárválság, és ennek következményeként a mezőgazdasági termelési válság. Az agrárválság, amely azért jött létre, mert mintegy többségében másfél millió ember visszakényszerült az agrárgazdaságba, a mezőgazdaságba, azért, mert megszűnt 200 ezer kisvállalkozási munkahely, megszűnt 300 ezer mezőga zdasági munkahely, és tulajdonképpen a falu szociális válságba került. Ezt orvosolandó, mindenféleképpen biztosítani kell azokat a feltételeket, költségvetési feltételeket, amely feltételek nélkül nem oldható fel ez a válság. Természetesen ennek a szociáli s és egyéb társadalmi válságnak az eredményeképpen a mezőgazdaságra olyan terhek adódtak, amely terhek eredményeképpen több mint 30 százalékkal csökkent a termelés. Ezt kár lenne tagadni. Azt is tudni kell, hogy a '94. évi pótköltségvetéssel a kormányzat v alóban ezt a zuhanó tendenciát, ami '89től '93ig bekövetkezett, ezt a zuhanó tendenciáját ennek az eseménysornak az akkori beavatkozással a kormány megváltoztatta. Azóta valóban stagnálási állapot jött létre. Nem zuhan tovább a termelés, nem csökken. A v álság azonban nem szűnt meg. Most az a kérdés, hogy a válságot meg akarjuke szüntetni, fel akarjuke váltani valami modernizációs lépcsősorral, vagy pedig ebben az állapotban akarunk maradni tovább. A mi megállapításunk szerint egyszerre kell változtatni a termelést, bővíteni, fejleszteni - ez a 88 milliárdnak a terhére történő folyamat , és egyszerre kell valamilyen beavatkozással megszervezni, hogy a társadalmi válság is megszűnjön, a vidéket sújtó válság is megszűnjön. Ennek a feltételeit... (13.00) A mi megállapításunk szerint egyszerre kell változtatni a termelést, bővíteni, fejleszteni, ez a 88 milliárdnak a terhére történő folyamat, és egyszerre kell valamilyen beavatkozással megszervezni, hogy a társadalmi válság is megszűnjön, a vidéket sújtó váls ág is megszűnjön. Ennek a feltételei más beavatkozást igényelnek. Természetesen nem lehet mindezeket az FM keretében a költségvetésben szerepeltetni, kár is lenne ezzel így foglalkozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szép en. Megadom a szót Szabó Rudolfné képviselőasszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. Őt soron követi Szakál Ferenc képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt. SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1997. évi költségvetési tervjavasl atban - mint az köztudott - öt elkülönített alap szerepel, közöttük a Munkaerőpiaci Alap 126,5 milliárd forintos kiadási összeggel, és erről kívánok beszélni. Ez az összeg mintegy 25 milliárddal haladja meg a '96. évit. Ebből 17,5 milliárd az 1997től újon nan bevezetendő egészségügyi hozzájárulás miatt terhelné a Munkaerőpiaci Alapot, miután a munkanélkülijáradékban, illetve a jövedelempótló támogatásban részesülők után az egészségügyi hozzájárulás 75 százalékát az alapból kell fedezni. Ezen túlmenően a ko rmány támogatni kívánja a kis jövedelemmel rendelkező vállalkozókat annak érdekében, hogy a többletterhek ne vezessenek oda, hogy fel kell számolniuk a vállalkozásukat. A 17,5 milliárd forint hiányként jelent volna meg a Munkaerőpiaci Alapnál, melyet a 35 milliárd körüli szufficit fedezne. Így az alap maradványát változatlan feltételek mellett szűk két év alatt felélné a többletkiadás a társadalombiztosítás hiányának csökkentése érdekében. Ahelyett - és ezt hangsúlyoznám , hogy aktív munkaerőpiaci programo kat finanszírozna, vagy a munkaadói, illetve munkáltatói járulékok csökkentését tette volna lehetővé. Ezzel szemben, ha maradt volna a 4500 forintos egészségügyi hozzájárulás, már 1998ban sort kellett volna keríteni a járulékok emelésére. Közben azonban a minimális egészségügyi hozzájárulás 4500 forintról 1800 forintra csökkent - mármint a javaslatban vagy a módosító javaslatok szerint , s ezáltal az alap 17,5 milliárd forintos tervezett vesztesége 10,7 milliárdra mérséklődik, tehát nem egészen 7 milliárd forinttal kevesebbre
