Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
2455 szakasza lezárult.” Én ezt túl optimista megállapításnak tartom, min iszter úr. Hiszen egy sor olyan döntés született, ami nem volt hosszú távon végiggondolva, megalapozva. És ezeknek a döntéseknek a következtében lehet, hogy az országban a pénzügyi stabilizáció most átmenetileg igen szép eredményeket mutat, de ezeknek a dö ntéseknek a társadalmi hatásai még ezek után fognak megjelenni. Tisztelt Miniszter Úr! Sokkal súlyosabb problémákat fog fölvetni, mint a pénzügyi stabilizálódás átmeneti elérése. Elég, ha csak az egészségügyben kialakult jelen legi helyzetre gondolok. Egyáltalán nem a stabilizáció jeleként látható az, ami most történik. Következő megállapítás: “Reform értékű változások igazi kezdete éppen az előttünk álló év.” Erről két gondolatom támadt. Először is csodálkozva néztem, hogy nics ak, mi történt az elmúlt két és fél évben. Ha most lesz az igazi kezdete a reform értékű változásoknak, akkor eddig mi történt? De még egy másik gondolatom is van. Nagyon szeretném, ha már végre valaki tisztázná, hogy mit ért azon, hogy reform értékű, azon , hogy reform jellegű és azon, hogy reform. Tudniillik, mostanában azt, hogy "reform", ezt nem halljuk, csak azt, hogy "reform értékű". Na most, erről nekem az jut eszembe, már lassan, mint amikor hozzáfűztük a különféle szavakhoz, hogy "szocialista", ebbő l fosztóképző lett egy idő után, mert a szocialista erkölcs olyan is volt. A reform értékű lépésről az az érzésem, hogy éppen nem reformról szól, hanem hosszú távon végig nem gondolt döntésről van szó. Mert, ha valami reform, akkor tudom, hogy hova akarok vele eljutni, tudom, látom azt a társadalomképet, ami szerint a folyamatot vezénylem. Mostanában csak reform jellegű és reform értékű lépésekről hallunk. Az az érzésem, hogy ez már megint egy 1 évre szóló, úgy néz ki, mintha reform lenne, de nem egészen az , kérem szépen, ezt még egy kicsit meg kell gondolnunk. Tehát ezt nem ártana tisztázni, hiszen ezek az összevissza kavargó szavak itt körülöttünk, hogy racionalizálunk, meg modernizálunk, meg modernizálunk, meg reform értékű, meg reform jellegű, az emberek számára csak bizonytalanságot jelenthetnek. Én nagyon örülnék neki, hogyha már egyértelműen és világosan beszélnének arról, hogy mit is akarnak ebben az országban. Arról nem beszélve, hogy azért is furcsa ez a megállapítás, mert hogy most lenne az igazi k ezdete a reformoknak, azt hiszem, hogy senki sem merné állítani, hiszen itt egy szocialista gazdálkodásból egy szociális piacgazdaságba való átmenet reformfolyamatában vagyunk. És aki azt mondja, hogy ez még csak jövő évben fog kezdődni, az elég furcsa dol got állít. Én nagyon örülnék neki, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim és tisztelt miniszter úr, ha tisztán és világosan beszélnénk a dolgokról. Nem ezekben a furcsa, homályos, mindenki számára csak ilyen ködlő, eufemisztikus kifejezésekben. Nagyon érde kes a gondolkodásmód, ami tükröződik a törvény indoklásának és az expozénak az összetételéből. Nagyon érdekes és jellemző, és már egy év óta több alkalommal elmondtuk, hogy véleményünk szerint nem a társadalom van a gazdaságért, hanem a gazdaság van a társ adalomért, és hogy minden döntést, a legrosszabbat is meg kell hogy előzze az a vizsgálat, hogy mi lesz ennek a társadalmi hatása, hogy hat ez az emberekre, az emberek életminőségére, életkörülményeire. (11.40) És ha meg kell hozni egy rossz döntést, az or szágot negatívan érintő döntést, akkor is tudnunk kell, hogy ez hogy hat a társadalomra. Nos, nagyon érdekes. A törvény 16 oldalnyi általános indoklásából összesen kettő oldal érinti az életkörülmények változását, és ebből, kérem, fél oldal a társadalmi ré teghatásokra vonatkozik, az is rendkívül érdekes, tanulságos, felidézem önöknek, meg fognak lepődni: "A gyermek és ifjúsági korosztály helyzetét alapvetően a családok jövedelmi helyzete határozza meg." Magvas megállapítás. "A családok jövedelmi helyzetének az infláció mérséklődésével párhuzamos stabilizálódása, továbbá az ifjúságot közvetlenül érintő intézkedések kiegyenlíthetik egymást."
