Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 16 (200. szám) - A lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
234 venni, megpróbáltam utalni arra, hogy ez a törvényjavaslat mennyire kevés abból a szempontból, hogyha a lakásszféra egészét tekintjük. Azt gondolom, hogy az eddigi felszólalások egy része is ebbe az irányba mutatott, és azt is gondolom ugyanakkor, hogy egyetlenegy hozzászóló sem fog önmagában erre a lakástakarékpénztárról beszélni, hiszen olyan összefüggéseire tért ki valame nnyi hozzászóló, amelyek más törvényeket is érintenek. Azt gondolom, hogyha a tisztelt kormány a Ház elé hozta volna azokat az elképzeléseket, amelyeket a kormány már megtárgyalt július 4én, akkor érdemben tudnánk vitatkozni az egészről. Abban az esetben, hogyha ismernénk azokat a végrehajtási technikákat és célokat, amelyekről a kormány már döntött, akkor abban az esetben világosabban láthatnánk, hogy mi vár Magyarországon azokra az emberekre, akik valamilyen formában a lakáspiacon megjelennek, akár megre ndelőként, akár kivitelezőként, akár pénzügyi támogatóként. Ebben a helyzetben látható ugyanis csak az a problémakör, amire már utaltak, ami arról szól, hogy hány új lakás, hány ezer új lakás, hány tízezer új lakás épül ebben az országban, hányat kellene felújítani, és mi az arányszám az épülő és az elpusztuló lakások között. Ebben a helyzetben lehet igazán látni azt, hogy jó megoldásokat, jó technikákat talále a kormány, vagy sem. Miután ez nincs előttünk, ezért azt lehet mondanunk jóhiszeműen, hogy ez a törvényjavaslat egy szükséges eszköz, ahogy ezt már mondottam, de nem elégséges. S azt gondolom, hogyha a parlament felelősen kíván gondolkozni erről a társadalompolitikai problémáról, akkor egy törvénycsomagot kellene nekünk megtárgyalni. A FideszMagya r Polgári Párt be fog nyújtani egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyik arról fog szólni, hogy ezeket a törvényjavaslatokat tegyék le a Ház asztalára, hogy kerek egészében vizsgálhassuk meg ezt a kérdéskört. Hadd mondjak néhány példát ennek szükség ességére. Mi azt gondoljuk, hogy például az építőipari anyagáraknak az áfatartalmát csökkenteni kell. Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi műszaki előírásokat, a gazdasági szabályozókat, illetve szabványokat meg kell változtatni. Azt gondoljuk, hogy az építés ügyi eljárási dolgokat, a hatóságok közötti egyértelmű viszonyt rendezni kell. Azt gondoljuk, hogy az ingatlannyilvántartás fontossága egy alapvető követelmény egy jogállamban, és amely ingatlannyilvántartás nem hiteles és nem naprakész, az mindig s mind enkor alkalmat teremt arra, hogy visszaélések történhetnek ezzel. Mi azt gondoljuk, hogy sem a tulajdoni lapokkal való visszaélés nem helyes dolog, és mindenképpen büntetendő, mint ahogy ezt - hogyha sikerül tetten érni - akkor megpróbáljuk büntetni, sem pedig a mellett a probléma mellett nem mehetünk el, hogyha a fölvett támogatásokkal vagy hitelekkel visszaélnek. Ilyen tekintetben azokban az esetekben, amelyek megtörténtek jó néhány megyében, amikor a lakástámogatási hiteleket fölvették, fölépítettek be lőle egy épületet, majd visszabontották, jóval hamarabb kellett volna a kormánynak reagálnia, hiszen az ő kezében volt az a jogi szabályozó eszköz, amelyik az egész rendszert fölépítette, és amelynek segítségével ezt a rendszert meg is lehetett volna válto ztatni. Ahhoz képest, hogy mikor történtek már meg az első bejelentések, és mikor indultak már nyomozások ezekben az ügyekben, azt gondolom, egy nyári döntés eléggé elkésett volt ezen a téren, s elég sok pénz folyt ki akár az állam kasszájából, akár pedig - miután ez mindannyiunk pénze - közpénzekből is. Én a magam részéről ennél a törvényjavaslatnál azt kívánom elmondani, vagy azt próbálom elemezni, hogy melyek azok a társadalmi körök, csoportok, amelyek részesülhetnek ebből a támogatásból. A lakástakaré kpénztár ugyebár az előtakarékosság intézményét kívánja kiváltani, ha én jól értem a kormány szándékát. Ebből viszont az is következik, hogy az a konstrukció, amely jelenleg volt, amely mértékében azért magasabb volt, mint a jelenlegi, egy visszalépést ke ll hogy jelentsen, hiszen az anyag az előző
