Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 5 (220. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki ellenjegyzés általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SOÓS GYŐZŐ (MSZP):
2284 A Független Kisgazdapárt ilyen kritikai észrevételekkel és módosításokkal a törvényt végül is egy szükséges, a törvé nymódosítást végül is szükséges előterjesztésnek véli, és azt elfogadásra ajánlja. Köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Soós Győző képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Őt köv eti Csépe Béla képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt. SOÓS GYŐZŐ (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy 1991es törvénytervezet módosítása fekszik előttünk, ami 1992. január 1jétől volt hatályos. Ehhez képest elég nagy meglepeté ssel hallottam ezeket az éles kritikákat, amit az akkori kormányzó párt egyik tagja mondott el a parlament nyilvánossága előtt, ugyanis valószínűleg lehetett volna az akkori kormánynak jobb törvénytervezetet benyújtani a parlamenthez, és jobbat elfogadtatn i 1992ben. Azóta volt két módosítása már ennek a törvénytervezetnek. Én nem gondolom azt, hogy a csöpögtetett módosítások módszere folyik, hát végül is az élet változik, nagy gazdasági átalakulás folyik az országban, ehhez folyamatosan lehet igazítani. Én emlékszem a gyakorlatból arra az időre, amikor a számviteli szakmában dolgozó szakemberek szinte az alapoktól újratanulták az egész szakmát, hiszen annyira más volt ez a számviteli rendszer, mint az addig alkalmazott. Nagyon nehéz volt az átállás akkor, m ost már megtanulták nagyrészt mindenhol, de a változó élet nyilván változó körülményeket, változó feladatokat teremt. Én magam is nagyon sokszor és az MSZPfrakció hiányolja a hatásvizsgálatokat, vagy pedig azt, hogy a hatásvizsgálatokat elkésve kapjuk meg . Én azt hiszem, ez esetben hatásvizsgálatnak nyugodtan elfogadhatjuk a külföldi országoknak az évek, évtizedek óta bevált gyakorlatát, hiszen - mint ahogy több észrevételben is már elhangzott itt, és én magam is fogok rá utalni - a nemzetközi gyakorlathoz való alkalmazkodást segíti és mutatja részben ez a törvénytervezet. Tehát volt egy hatalmas átalakulási folyamat 1990től a magyar gazdaságban, amit természetszerűleg követnie kell a magyar számviteli rendszernek is. Ez a követés 1992ben, '92 januárjától indult el, és most végül is az újabb módosítást indokolja az Európai Unió tagállamaihoz való igazodás, valamint a nemzetközi számviteli sztenderdeket figyelembe vevő gyakorlathoz való közelítés. Valóban sokan gondolják úgy, hogy egy szűk szakmai réteget é rintő törvénytervezet fekszik előttünk, de ez alapvetően téves megítélés, hiszen a számviteli elszámolások a gazdaságnak a hű tükrei. Bizonyos tekintetben vissza is hatnak a gazdálkodásra, ha másképp nem, arra utalnék, hogy a gazdálkodás elemzéséből levont következtetések folytán. Korábban a számviteli szabályzásnak egészen más célja volt, mint ami a piacgazdasági viszonyok között a számviteli szabályozás célja. Akkor a nemzetgazdasági információs rendszer megteremtése volt a cél, így a tervutasításos rends zernek a kiszolgálása. Most viszont az a célja a számviteli rendszernek, hogy a piac szereplői számára hasznos és megbízható információkkal szolgáljon. Ebben az értelemben most a piac szereplőinek nevezem a tulajdonost, illetve az azt képviselő vállalkozót , illetve a befektetőt, hitelezőt. Természetes dolog az, hogy közöttük a nyilvánosságra hozandó információk tartalmában érdekellentétek is megfogalmazódhatnak, megjelenhetnek. Ezért is nagyon fontos a megfelelő számviteli szabályozás. Egy olyan szabályozás , amely előírja a nyilvánosságra hozandó információk körét, és szabályozza a könyvvezetésnek és a beszámoló készítésének a tartalmát. A szabályozásnak úgy kell megtörténnie, hogy a nyilvánosságra hozandó információk a törvény hatálya alá tartozók vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről valós és megbízható képet rajzoljanak.
