Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 5 (220. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki ellenjegyzés általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SOÓS GYŐZŐ (MSZP):
2285 Nagyon lényeges a nemzetközi összehasonlíthatóság követelménye. A közösségi számviteli irányelvek nagyobbrészt már beépültek a magyar számvitelbe, hiszen a '92 óta hatályos számviteli t örvény az Európai Gazdasági Közösség tanácsának irányelveire épül. Így tehát a szabályozásba beépült a nemzetközi számviteli sztenderdekben foglalt alapelvek és eljárások többsége. Az Országos Számviteli Bizottságnak a feladata, hogy a nemzetközi számvitel i sztenderdekkel összhangban kialakuljanak a nemzeti számviteli sztenderdek, és ez a jövő egyik nagy feladata. Nagyon fontos feltétele annak, hogy a gazdálkodók éves beszámolói nemzetközileg is összehasonlíthatóak legyenek. Tehát egy hosszú átalakulási fol yamat legfontosabb lépései folyamatosan az évek során megtörténtek, szükséges azonban a folyamatos kiigazítás, pontosítás, éppen az előbb felsorolt célok érdekében. Ezt az átalakulási folyamatot szolgálja az előttünk lévő törvénytervezet, és ezúton is csak az örömünket, örömömet tudom kifejezni az ügyben, hogy ellenzéki frakció is támogatja - várhatóan az egész parlament, remélhetőleg az egész parlament támogatni fogja - az előttünk fekvő törvénytervezetet. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Talán támog atni fogja? Nem értettem.) Remélem, igen. Természetesen, nyilvánvalóan módosításokkal. Mik a legfontosabb változtatások, és ezekről részleteiben nem szeretnék szólni, de feltétlenül meg kell említeni. Egy olyan területről szólnék először, amit a törvény ki vesz a hatálya alól. Ez az egyéni vállalkozóknak a köre. Ők a továbbiakban nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, ami összhangban van a most tárgyalt adózási szabályok változásával, vagyis hogy a személyi jövedelemadó hatálya alá fognak tartozni, és e tekintetben választási lehetősége az egyéni vállalkozóknak nincsen. Az egyszeres könyvvitelvezetési kötelezettség a továbbiakban a társasági adó hatálya alá tartozó társaságokra fog kiterjedni - pontosabban a jogi személyiség nélküli társaságokra , itt viszont egy igen fontos új kötelezettség lesz, ugyanis úgynevezett eredménylevezetést kell majd készíteniük ezeknek a társaságoknak. S ez azért támogatandó változás, mert a jelenlegi szabályok szerint készített egyszerűsített mérlegükből a társaság val ódi vagyoni helyzete és gazdálkodásuk eredményessége nehezen állapítható meg. A jelenlegi gyakorlatban inkább a társasági adó kiszámítására szolgáló kimutatásokból lehet tájékozódni. Ezért ennek az eredménylevezetésnek a bevezetése egy támogatandó módosítá s. Már a korábbi módosítás is foglalkozott a forintleértékelés miatti, a beruházásokhoz igénybe vett devizahitelek értékelésével. Jelentős ugyanis az árfolyamveszteség, amit mindnyájan ismerünk. (10.10) A korábbi módosítás lehetővé tette az eszközök piaci értéken való szerepeltetését, ez azonban nem bizonyult elegendőnek. A most előterjesztett módosítás lehetővé teszi a törlesztéshez kapcsolódó árfolyamkülönbözet veszteségként történő elszámolását. A szabályozás az árfolyamváltozásból keletkező veszteség e lszámolására egy hosszabb időszakot határoz meg, s ebben az időszakban a terhelés sem egyenletes, igazodik a gazdálkodás várható eredményességéhez. A hatályos számviteli törvény előírja, hogy a gazdálkodó szervezetek maguk alakítják ki számviteli politikáj ukat - természetesen az előírt keretek között. Ebben döntenek az alternatív megoldási lehetőségekről is. Nincs azonban rögzítve, hogy milyen szabályzatokat kell elkészíteniük. Az új szabályozás tételesen előírja az elkészítendő szabályzatokat, ahogy itt má r korábban el is hangzott. A gazdálkodás biztonságát a hitelező védelme szolgálja, hogy a gazdálkodóknak mérlegüket és eredménykimutatásukat nyilvánosságra kell hozniuk. Ez torzíthatja, hogyha önellenőrzéssel olyan változtatásokat tesznek, amelyek jelentős hatással vannak a vállalkozás megítélésére. Az előterjesztett módosítás biztosítja, hogy ebben az esetben ne kelljen a közzététellel a következő évi beszámolót megvárni. Ez a módosítási javaslat is tehát a gazdálkodás biztonságát szolgálja.
