Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 5 (220. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki ellenjegyzés általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2283 Hasonló képpen érthetetlen számunkra, hogy az elszámolási hibák helyesbítése miért nem a mostani szabályok alapján történik, a mostani módosítások alapján. Tudniillik ebben az esetben lényegesen előrébb lehetne tartani a hibák kijavítása területén. Eddig ugyanis a különböző évek eredményei összekeveredtek. Most magyarázza a beterjesztés, hogy a korábbi hibákat és a szükséges helyesbítéseket jobb a tárgyévben elért eredménytől elkülöníteni. Azonban álláspontunk szerint jobb lett volna a hibákat nyomban a bölcs új al apelvek alapján megoldani. Egyet kell érteni azzal is, hogy a helyesbítés bemutatása érdekében az eredménykimutatást és a mérleget egy újabb adatoszloppal bővítsék ki. Azt is helyesnek minősítjük, hogy jelentős hibák feltárása esetén már év közben történjé k meg a helyesbítés. Csak az érthetetlen, hogyha ennyire logikus mindez, miért nem így csinálták eddig is. A módosítás indokló része a nemzetközi számviteli elvekre való hivatkozással magyarázza, hogy miért kell a beszerzési költség részének tekinteni mind en kapcsolódó ráfordítást. Ezért meg kell változtatni az eddigi hazai gyakorlatot, amely eddigi eltérést a nemzetközi gyakorlattól és korábban figyelembe nem vett költségeket a jövőben tehát figyelembe kell venni. Megdöbbentő a számunkra az, hogy mi minden t nem lehetett eddig költségként figyelmen kívül hagyni. Meglepő a felsorolás, ezért nem tekinthetünk el tőle. Eddig ugyanis a vagyonszerzési illetéket, a statisztikai illetéket, az előzetesen felszámított és le nem vonható áfa összegét, továbbá a hitelfel vétel előtt fizetett bankgaranciadíjat, a szerződésben meghatározott kezelési költséget, a rendelkezésre tartás jutalékát, a szerződés közjegyzői hitelesítésének díját nem tekintették a beszerzési költség részének. Elképesztő hiányosságai voltak ezek a sz ámviteli törvénynek. Ezért tehát ezek helyesbítése mindenképpen indokolt. A törvénymódosítás a különböző támogatások, juttatások elszámolásánál egységes elveket ír elő. Itt is lehetett volna korábban látni, hogy szerencsétlen volt a számviteli törvény irán ymutatása. Hasonlóképpen az előrelátás teljes hiányára mutat, hogy míg a polgári törvénykönyv lehetővé teszi a kötelezettségátvállalásokat, természetesen a hitelező hozzájárulása esetén, a számviteli törvényből ez a lehetőség hiányzik. Ezt a jogszabályi k ollíziót fel kell oldani, és végre ez a jelen beterjesztéssel, ha hatalmas késéssel is, de megtörténik. Ezt megintcsak a törvénymódosítás javára kell írnunk. (10.00) Évtizedek óta a külkereskedelmi egyensúlyt forintleértékelésekkel akarják elősegíteni. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Ez az utolsó gondolat, elnök úr, amit kifejtek, és mindjárt befejezem. Ennek ellenére a számviteli törvényből sajnálatosan kimaradt mind ez ideig az árfolyamveszteség logikus elszámolásána k lehetősége. Ez a veszteség ráadásul olyan jelentős lehet - különösen Bokros Lajos színrelépését követően , amikor is megindult a forint folyamatos, csúszó leértékelése, hogy a vállalkozások jelentős része nem képes az adott évben azt kigazdálkodni. Ezér t az éves mérleg szerinti eredménye veszteséges lesz. Most a módosítás azt a módszert alkalmazza, hogy a veszteség elszámolására csak a törlesztés után és csak a törlesztés arányában - tehát szakaszosan - kerül sor. Ehhez ugyancsak szakaszosan céltartaléko t kell képezni. Ugyancsak megkésve intézkedett a számviteli törvény arról, hogy miképpen kell a megszűnt gazdasági társaságnak teljesítenie számviteli kötelezettségét. Pedig e kérdés megoldatlansága a felszámolások sűrű előfordulása miatt is már előbb fel kellett volna hogy merüljön, és fel kellett volna hívni erre a pénzügyi hatóságok figyelmét. A Független Kisgazdapárt tehát végül is abban összegezi az álláspontját, hogy nem a változtatásokat kifogásolja, hanem azok csöpögtető jellegét, hiszen a változtat ásoknak a célja az kellene hogy legyen, végre egy olyan számviteli törvényt alkossunk, amely évekre befejezi ezt a csöpögtető változtatást.
