Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
2140 Nálunk annak a stabilizációnak, ami bekövetkezett, annak a velejárója az, hogy ez a beruházáscsökke nés előáll, azok a konjunktúratesztek, azok a gazdaságkutatói vizsgálatok, amelyeket ismerünk, azt mutatják, azt sejtetik, hogy az év második felében ez már kiegyensúlyozódik, és ezeknek a vizsgálatoknak az alapján mondhatjuk azt, hogy a reálgazdaságot nem érintette súlyosan a stabilizáció, és hogy a következő évben már az élénkülés beruházásokban is és termelésben is elvárható. Így működik a piacgazdaság. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Ugyancsak két percre megadom a szót Dobos Krisztin a képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Fórum. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr, és igyekszem nagyon rövid lenni, hiszen véges a frakció számára juttatott idő. Két mondatra szeretnék reagálni. Az egyik: Ungár képviselőtá rsam azt mondta, hogy megváltozott az oktatás finanszírozása. A közoktatásban ugyanolyan normatív finanszírozás van, bár kétségtelen, hogy a közoktatási törvény előírja, hogy a két évvel ezelőttinek a 80 százalékát kell fedezni a normatívának, de a Pénzügy minisztérium képviselője elmondta, hogy ez azt jelenti, hogy a tényleges költség 58 százalékát fogja ez évben fedezni. Hát ez kétségtelen tény. A másik pedig, én úgy gondolom, hogy aki Magyarországon él, az pontosan tudja, hogy valóban elindult egy olyan f olyamat, hogy a család jövedelmétől függ, hogy milyen oktatásban tud a gyerek részt venni, hiszen nemcsak a tandíjról van szó a felsőoktatásban, hanem többször elmondtuk, hogy akár egy középiskolai kollégiumi díj - tehát hogy egy más településre menjen és egy valamilyen speciális iskolába jelentkezzen , vagy akár azt veszem, hogy nyelvet tanuljon - márpedig nem nagyon lehet nyelv nélkül ma már boldogulni , ezek mind olyan pluszköltségek, amelyek a családokat terhelik. Tehát ezek azok a momentumok, amelyek kétségtelenül arra ösztökélik azokat a családokat, akik kisebb jövedelemmel rendelkeznek, hogy akár elhalasszák, vagy akár véglegesen azt mondják a gyerekeiknek, hogy nem tudják finanszírozni a továbbtanulást, és ez nemcsak az elszakítást jelenti, hanem a zt is, hogy a következő nemzedék számára is az elszakítás, tehát a két pólus közötti elszakadás véglegessé válik; és ez a nehéz dolog, és ez, a mobilitás hiánya mutatja azt, hogy valójában a családok depressziós megnyilvánulásai megjelennek. Tehát én azt h iszem, hogy ezt azért fel kellene ismerni, és kellene ez ellen tenni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Rott Nándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnö k úr. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bauer Tamás, igen tisztelt képviselőtársam, teljesen helyesen és nagyon joggal elmondotta, hogy 1990 és 199394 között milyen tragikusan visszaestek a magyar gazdaság különféle mutatói. Bauer Tamás, igen tisztelt képviselőtársamnak teljesen igaza van. Én csak ennek az okára szeretnék itt most rámutatni. Igaz, hogy ez az Antall- és a Borosskormány ideje alatt következett be, de az ok Magyarországon kívül keresendő, nevezetesen azzal, hogy a keleti piacok, a Szovje tunió összeomlása következtében bezárultak, tönkrementek, és abban az időben ennek következményeként a magyar gazdaság tényleg egy olyan tragikus állapotba, csaknem az összeomlás állapotába került, úgyhogy amikor '9094 közötti gazdasági visszaesésnek a ké tségtelen adatait idézzük, akkor ezt mindig hozzá kellene tennünk, vagy legalábbis látnunk kell, hogy ezek egy nemzetközi méretű gazdasági összeomlásnak - már Keleten legalábbis - a következményei voltak, és ezek gyűrűztek be Magyarországra.
