Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - FEKETE GYÖRGY (KDNP):
2118 A Nemzeti Kulturális Alap gondolata 1983ban született meg a Hazafias Népfrontban. Közel 10 évig érlelődött, különbözőfajta politikai pártállású és felkészültségű kultúremberek agyában, míg végre a Nemze ti Kulturális Alap törvénye - mint érzésem szerint e pillanatban is legkorszerűbb kulturális kezdeményezés - megszületett. Ez akkor az alapkoncepcióban arra alapozódott, hogy minden létező magyar terméket, minden létező magyar terméket egy iszonyúan kicsi - több ezred, vagy tíz ezrelékes - járulékkal nem sújtani kell, hanem tőle ezt az áldozatot meg kell követelni. Ezt senki sem fogja megérezni, viszont olyan hatalmas pénzek akkumulálása válik ezen keresztül lehetővé, ami a költségvetést igen nagy mértékben tehermentesíti, és ennek a különböző szakkuratóriumok létrehozásával - körülbelül 150 szakkurátor ítéli meg ezeket a pénzeket - társadalmasítani lehet az elosztást, tehát ki kell vinni a Művelődési Minisztériumból ezeket a pénzeket. Ennek a kezdeti lépése megtörtént, s hogy a járulékoltatást nem lehetett kiterjeszteni minden magyar termékre, abban az a forradalmi helyzet volt igazán az akadály, ami az 1990es évek első felében jelentkezett abban a magyar iparban és abban a magyar kereskedelemben, amelynek a kondíciói teljesen összezavarodottak voltak. Az alapkoncepció benn van a Művelődési Minisztériumban, ezt tartalmazza, ezt kellene valamilyen módon egyre inkább megközelíteni, ez a költségvetés azonban nem gondoskodik róla. Nagyon nagy kérdés, hogy az a b etervezett 1 milliárd 300 millió járulékoltatási költség tude majd jelentkezni a különböző pénzeket megítélő bizottságokban, ami annyit jelent, hogy a színházi élet, a múzeumi támogatások egy része, a képzőművészet, az iparművészet, az irodalom, a folyóir atkiadásnak a pénzei nem lesznek meg az év elején természetesen. Ezt járulékoltatásból az év elején legalább 3 hónapig nem lehet biztosítani. (9.50) Minden kuratórium majd áprilisban kezdi el a munkát, ami igen súlyos következményekkel fog já rni. Ez a tünet már tavaly is jelentkezett, akkor azonban még volt egy olyan minimális néhány száz milliós állami támogatás, ami kihúzta ebből a sárból a Nemzeti Kulturális Alapot. A kulturális program továbbá a közalkalmazottakra vonatkozóan azt mondja, h ogy a szakszervezeteket, szakmai szervezeteket - bocsánat - be fogja vonni különböző fajta tevékenységbe. Ez sem történt meg. Ha valahol halott az érdekegyeztetés, ez a kultúra területén teljesen halott. Nem véletlen, hogy minden héten van a sajtóban olyan szakszervezeti, kamarai, egyesületi és társadalmi szervezeti megnyilvánulás, amely tiltakozik teljes negligációja ellen. Ez vonatkozik a törvényelőkészítő munkára is, azoknak a törvényeknek az előkészítésére, amelyek közül ötöt az előbb felsoroltam. Nonp rofittörvényt kell kidolgozni, mondja hetedszer. A nonprofittörvény előkészületi állapotban van. Ez a kormány meg fogja élni végét akkor, mivel ez a nonprofittörvény a legminimálisabb hatásában jelentkezni fog a magyar kultúra területén. Felsorol még itten háromnégy olyan dolgot, amire nem kívánok kitérni, a részletes vitában természetesen erről is beszélni fogunk. A második pont a média volt. Elolvasom az első passzusát, gyönyörű szöveg: "A minél teljesebb nyilvánosság, az információ és a vélemények szaba d áramlása, valamint a kulturális sokszínűség érdekében a kormány elsődleges feladatának az írott és az elektronikus sajtó szabadságának, valamint a kommunikációs eszközökhöz való hozzáérés legszélesebb lehetőségének biztosítását tartja. Lapok, rádiók és t elevíziók versengését a sajtószabadság legfőbb garanciájának tekinti." Gyönyörű deklaráció. Hadd mondjam belső örömmel, hogy voltaképpen a kulturális fejezetnek, a 7. fejezetnek ez a médiafejezete az, amelyik a legelőrehaladottabb állapotban van. Az itt há rom oldalon felsorolt különböző fajta tervekből két és fél oldal a médiatörvény címen nemcsak elhíresült, hanem meg is híresült törvénnyel foglalkozik, mint szükséglettel. Foglalkozik azokkal a pontokkal, amelyek a médiatörvény kondícióinak meghatározásába n lényegesek. Ebben komoly előrehaladás van, meg kell mondani. Nyilvánvalóan azért, mert magában a kulturális bizottságban is sikerült azoknak az
