Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
192 a magyar Országgyűlésben is elhangozzék megemlékezés Erdély nagy püspökéről. Mert Márton Áron nem pusztán Erdély egy püspöke, hanem ő: ERDÉLY PÜSPÖKE. Híveinek, ma gyar népének megtartója. Ahogy a Márton Áron Társaságtól kapott dokumentumokból felszólalásomra készültem, egyre világosabbá vált számomra, hogy semmiféle retorika, semmiféle filológiai precizitás nem olyan hiteles, nem olyan pontos és nem olyan igaz, mint az, ahogy erdélyi egyházmegyéjének papjai, hívei, az ő népe látja és láttatja. Ezért a püspök úr életénektanításának felvázolásában az ő utódjának, dr. Jakubinyi György érsek úrnak Márton Áron halála utáni napokban írt megemlékezését használom fel, szint e szó szerinti hűséggel. Csíkszentdomokosban, abban a hagyományőrző székely községben született, amelynek határában egykor Báthori Endrét, a fejedelembíborost megölték. Közel 300 év fordultával született ott Márton Áron, s akkor még senki sem sejtette, ho gy a község az ő személyében engesztel majd a szomorú emlékért. Azt mondják róla, olyan volt, mint a többi dolgos csíki gyermek. Érettségi után a frontra került, és hadnagyként tette le a fegyvert az első világháború végén. Még egy ideig a csíki hegyekben látták, kaszával a vállán, mint a többi legényt. A hívó szó egyre erősebb, egyre világosabb lett. Látta népe nyomorát, látta a lelki szükséget is. Nem tudott ellenállni a hívó szónak, s 1920ban jelentkezett a gyulafehérvári papneveldében. 1924. július 6á n szentelték pappá. Következtek a papi állomáshelyek. Volt káplán és helyi lelkész, volt plébános és egyetemi szónok, volt katolikus népszövetségi elnök és népnevelő folyóirat alapítószerkesztője. Munkás évei során volt alkalma megismerni nemcsak a katoli kus tömegeket, de a szórványt is. Kapcsolatba került minden társadalmi réteggel. A gondviselés úgy intézte, hogy mire apostolutód lett, tapasztalatból ismerje az apostoli munka minden hazai lehetőségét. Még aulista is volt, és Majláth püspök kíséretében ju tott el "ad limina Apostolorum" Rómába, hogy aztán majd csak 1970ben láthassa viszont az örök várost, harminckét évi püspökség után. 1938 karácsonyán bejelentették a lapok Márton Áron püspöki kinevezését. S akkor megvalósult százezrek régi óhaja: a Székel yföld székely püspököt kapott. 1939. február 12én püspökké szentelték Márton Áron főespereskanonokot, a város plébánosát, a Szent Mihály templomban. Ő lett Erdély hetvennegyedik püspöke. 1940ben a bécsi döntés őrhelyén találta a püspököt. Gyulafehérvárr ól román állampolgárként látogatta évenként többször is egyházmegyéjének Magyarországhoz visszatért részeit, a kolozsvári helynökséget is. Tudta mi a kötelessége. 1944. május 18án a papszentelés alkalmával a kolozsvári Szent Mihálytemplom szószékéről til takozott a jelen lévő városi vezetőség előtt a zsidók elhurcolása ellen. Értésére adták, hogy mint "külföldi" személynek, többé nemkívánatosnak tekintik látogatásait. Márton Áron akkor is tisztán látott. Aki felemelte szavát 1944ben a fasizmus ellen, anna k joga volt tiltakozni 1948ban a testvéregyház, az erdélyi görög katolikusok megsemmisítése, az egyházi iskolák bezárása, az egyházi vagyon elkobzása ellen. Aki kiállt egyszer az igazság mellett, az következetes maradt ehhez a lépéshez mindhalálig. Bérmaú tjai valóságos diadalmenethez hasonlítottak. Mindenütt vigasztalt, tanított, bátorított. Amikor 1949 júniusában útra indult a főváros felé, zsebében az egyházát védő tervezettel, már nem ért célhoz. Útközben letartóztatták. Közel hat esztendő telt el külön böző börtönökben, kezdve a Tiszaparti Máramarosszigettel, amit ő úgy tekintett, mint hat évi lelkigyakorlatot. Tisztelői végre kieszközölték szabadon bocsátását. De a püspököt csak egy érdekelte: feltételek mellett még a szabadság sem kellett neki. Megka pta anélkül. 1955 vízkeresztje táján elhagyta börtönét, és gyümölcsoltóra visszatérhetett püspöki székhelyére.
