Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - Dr. Klaus Hänsch, az Európai Parlament elnöke beszédének magyar nyelvű hiteles fordítása - DR. KLAUS HÄNSCH, az Európai Parlament elnökének felszólalása a Magyar Országgyűlésben:
1885 * Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda R t. által hitelesített német nyelvű szöveg hiteles magyar fordítása. * Elnök Úr, Tisztelt Kolléganők és Kollégák! Nagy megtiszteltetésben van részem az Önök részéről a mai napon, hogy mint az Európai Parlament elnöke a Magyar Országgyűlésben Önökhö z, Kolléganők és Kollégák, és Önökön, népük szabadon választott képviselőin keresztül az egész magyar nemzethez szólhatok. És mint német embernek különös örömömre szolgál, hogy ma azt az országot és népet látogatom meg hivatalosan, amely megadta a kegyelem döfést a jaltai rendszernek, és amely elsőként tépte szét a vasfüggönyt, amely oly sokáig megosztotta egész Európát, és az én országomat és népemet is. Ezért én is szeretnék kifejezetten köszönetet mondani Önöknek. Azóta, hogy Magyarország ezer évvel ezelő tt belépett az európai történelembe, kivette részét az európai népek háborúiból és békekötéseiből, győzelmeiből és vereségeiből, nagyságából és kudarcaiból. Voltak olyan idők, amikor a győztesekhez, és voltak olyanok, amikor a legyőzöttekhez tartozott. Az Önök népe 1848ban a polgári szabadságért és a nemzeti önrendelkezésért harcolt. Az 1956os felkelés - pontosan 40 évvel ezelőtt - a nagy szabadság iránti legyőzhetetlen akaratnak volt a jelzőtüze, tragikus hiábavalóságában pedig egyúttal a kis szabadságok és a szerény jólét külön magyar útjának a kezdete. A magyar nép annyi mindent kapott a többi európai néptől, különösen közvetlen szomszédaitól, és annyi mindent adott azoknak - a zenében, de a többi művészeti ágban, a költészetben és a tudományokban is. E zt még a kommunista diktatúra és a szovjet hegemónia 45 éve sem tudta megsemmisíteni. Nem, Magyarországnak nincs szüksége az Európai Unió beli tagságra ahhoz, hogy európaivá váljék, de a fiatal Európai Uniónak szüksége van az ezeréves Magyarország tagságár a ahhoz, hogy egészen európaivá váljék. Hét esztendő telt el azóta, hogy itt, Magyarországon, egy bátor döntéssel megnyitották azt a kaput, amelyen át Európa saját magához visszatalálhat. Azóta Önök elérték azt, amit még tíz esztendővel ezelőtt aligha mert volna bárki még csak álmodni is. Magyarország olyan intézményeket teremtett meg magának, amelyek által a magyar nép szabadon, demokratikus szabályok szerint és jogállami ellenőrzés mellett tud dönteni a saját ügyeiben. Önök ki vannak téve a szabad kereske delem és a szabad vállalkozás csábításainak és veszélyeinek, lehetőségeinek és kockázatainak. Önök arra törekednek, hogy korszerűsítsék, teljesítőképessé tegyék mezőgazdasági, ipari, kormányzati és társadalmi szerkezetüket, hogy hozzáigazítsák azokat a nyu gateurópai szabványokhoz, mégpedig anélkül, hogy közben megtagadnák saját különös magyar tapasztalataikat, hagyományaikat és elvárásaikat. Önöknek megvan az okuk, hogy büszkék legyenek arra, amit elértek, az Európai Unió nak pedig megvan az okra arra, hogy támogassa az Önök reformjainak célját és tempóját, hogy segítséget nyújtson Önöknek közigazgatásuk újjáalakításához, gazdaságuk és technológiáik korszerűsítéséhez és a tudományos és kulturális cseréhez. A politikai párbe széd, Kollégák és Kolléganők, magától értetődővé vált közöttünk. Ez a párbeszéd egyre intenzívebbé válik, a parlamentek síkján is, a Magyar Parlament és az Európai Parlament közötti Vegyes Bizottságban is. Ön, Gál Elnök Úr, tudja, hogy ezt a párbeszédet Kö zép- és KeletEurópa csatlakozni kívánó parlamentjeinek elnökei között én magam kezdeményeztem.