Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ):
1829 Tehát a magyar jogi konstrukcióban én nem tudok választ adni, hogy ez az egészségügyi hozzájá rulás a valóságban micsoda. Ez egy valami, amire nem is lehet jobb definíciót találni, most, ebben a pillanatban, mint hogy ez egy valami. Aztán itt vannak a mentességek. A törvényjavaslat egyrészt egy törvény általi mentességi kört is kijelöl, és egy önko rmányzat által megállapítandó mentességet is. A törvény általi mentesek köre körülbelül 4 millió fő. Meggyőződésem, hogy ez olyan rettenetesen sok, arányaiban sok a 10 milliós lakossághoz képest, amit tudva, nehéz feltételezni, hogy tényleges pluszbefizeté sek fognak történni. És itt van az önkormányzat általi mentesítés számomra mint nagy probléma. Hiszen a törvény általi mentesítésben nem származik fizetési kötelezettsége senkinek sem, ezzel szemben, amikor az önkormányzat állapítja meg pontosan ugyanazt a mentességet, amit a törvény egyébként kijelöl, itt már származik fizetési kötelezettség az önkormányzat és az állam számára is. Nem szeretnék écákat adni az önkormányzatoknak, de bizony, ha én önkormányzat lennék, ezt a különbségtételt szóvá tenném. Aztán további kérdéseket vetnek fel azok, akiknek holnaputántól, illetve '97. január 1jétől ezt a törvényt alkalmazniuk kellene. Megkérdezték tőlem szociális irodák dolgozói, hogy hogyan is lesz az a törvény általi mentesítés igazolása. Ők hoznak egy határozat ot, kiállítanak egy papírt, ezzel a papírral fog elmenni a beteg az orvoshoz és felmutatja, vagy mégis hogy lesz ez? Vagy az eltartott hozzátartozói kör jövedelemvizsgálata. Nincs meghatározva a javaslatban, hogy ki fogja vizsgálni azt a mentes kört, amely et a törvény a hozzátartozók vonatkozásában megemlít, hiszen ott is csak az az eltartott hozzátartozó lesz mentes, akinél az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a legkisebb nyugdíj összegét. Tehát akkor már is ott tartunk, hogy két körnek kellene, két szervezetnek vizsgálnia a mentességet, egyrészt az önkormányzatnak, másrészt a társadalombiztosításnak. Aztán az állampolgári jog kérdése. Ez is egy alapvető ügy. Tehát ha azt mondom valamiről, hogy állampolgári jog, akkor ez semmi további szűkítést, cizel lálást nem engedélyez. Ezt jogászok pontosan tudják. Nem köthetem feltételekhez, mert abban a pillanatban, amint feltételekhez kötök egy állampolgári jogot, az már nem állampolgári jog, hanem egy úgynevezett alanyi jogosultság, vagyis feltételekhez kötött jogosultság. De ha ez így van, hogy az egészségügyi ellátás állampolgári jogon jár, akkor kérdezem én, hogy érdekelte lesz abban bárki egyáltalán, hogy fizessen ezért, hiszen semmi más nem kell hozzá, hogy az állampolgárságát igazolja valaki, mint egy sze mélyi igazolvány. De arról is hallgat ez a javaslat, hogy vane következménye annak, ha valaki nem fizet. Egyetlenegy jogszabály sem ér egy fabatkát sem, ha nincs garanciarendszer mögötte, hogyha a törvény kötelezettségeiből fakadó mulasztásnak milyen jogi következményei vagy egyáltalán milyen következményei vannak. Aztán érdemes még arról is elpolemizálni egy kicsit, hogy ez a szétválasztás, tehát az egészségügy természetbeni ellátásokra való és pénzbeni ellátásokra való szétválasztása mit eredményezhet, é s milyen kérdéseket, akár alkotmányossági kérdéseket vethet fel. Például egyrészt említem itt még egyszer a kétféle mentesség valóságát, aztán ha szétválasztjuk az egészségügyi ellátásokat, akkor például, ha egy nyugdíjas dolgozik, akkor nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékot fizetnie kell, egészségügyi hozzájárulást pedig nem. Ebben nagyon nehéz a racionalitást megtalálni. Aztán bizonyos körnek engedélyezni fogom, hogy ne fizessen egészségbiztosítási járulékot, nevezetesen munkáltatói oldalról is a 3,5 százalék plusz 4 százalékra gondolok, és bizonyos körnek pedig nem fogom engedni, hogy válasszon a közt, hogy akarja ezt fizetni vagy sem. Tehát mindezekből nem lehet más következtetést levonni, minthogy azt a kérdést újra és újra fel kell tenni, hogy foge fizetni egyáltalán valaki, aki eddig nem. Lesze pénze az egészségbiztosításnak avagy sem. Ismét csak arra kell utaljak, hogy meglátásom szerint sajnos nem.
